A LOFT lakás - "A régi ipari épületek fejlesztésével kialakított loftlakás - a szabadság érzetét keltő, egyedi lakóteret biztosító - racionálisan hasznosított tágas térre utal, amely a tulajdonos fantáziája szerint tagolható és rendezhető be."

Egy titokban tartott loft lakás remek hely lehet középkorú, házas férfiaknak arra, hogy szeretőikkel nyugisan tudjanak találkozni és dugni. Erre jön rá egyik főszereplőnk, az építész és az általa tervezett és frissen átadott ház tetőterében a loft lakást megtartja magának és négy másik barátjának. Egészen addig remekül megy a dolog, amíg egyik reggel egy a saját vérében úszó, megbilincselt nőt találnak a lakásban. Kulcsa és kódja pedig csak ötüknek van a lofthoz...
Erik Van Looy flamand rendező filmje igazi klasszik krimi/thriller, ebben a stílusban pedig elég erős cucc lett a Loft, megerősítve ezzel azt a tényt, hogy jó thrillert nem csak az amcsik tudnak csinálni. A csavaros és kidolgozott történet -ami az ilyen filmeknek az alapja- szinte végig remek, bár végén azért lesz némi bénázás. A belső terek és hangulat döbbenetesen profi, a színészek jól hozzák a kidolgozott, bonyolult karaktereket. Nagyon is emberi drámák és játszmák zajlanak le a szemünk előtt, a nyugat-európai gazdag és belterjes kultúra felszíne alatt zajló mocskos kis dolgok kellemetlen és realista ábrázolása jól sikerült. Nem is akarok többet írni róla, nem tökéletes, de erős, jól sikerült thriller, remek színészekkel és európai hangulattal, ERŐSEN AJÁNLOTT, főleg ha már harminc fölött vagy, esetleg házas.
(forrás: mozibabe.blog.hu/2009/11/07/loft_2008)

És akkor jöjjön a saját véleményem a filmről. Nem is olyan rég láttunk egy svéd alkotást A tetovált lányt, a történet szála olykor felkavaró, de egészen egyedi volt, felemelte rá egész európa a fejét, és idővel eljutott amerikába is, ahol szégyenszemre el is kezdték az újraforgatását amerikai színészekkel angolul..., nah de nem is ezen van a hangsúly hanem, azon hogy mit is jelentett akkor az a film... egy hatalmas, tündöklő színfoltot a filmipar szürke hétköznapjaiba. A bemutatója 2009 februárjában volt, és mit sem sejtve pár hónappal előtte 2008 októberében egy másik film is kikerül a mozik vásznaira de mindössze 4 államban ( Belguim, Németosrszág, Holandia és Törökország ) 1 évvel később Amerikában és Japánban és sehol máshol. Hihetetlen ballépés ez egy ilyen alkotástól ugyanis a filmet a műfaj egyik legjobbjának nyilvánítanám. A nagy amerika a szülőágya a jó thrillernek, de ez a "méhen kívüli terheség" Belgiumban látta meg a napvilágot. De miért titkolják el? Hiszen minden téren kimagaslóan szerepel. A színészi alakítások, a díszletek, az operatőri munka, és a szenzációs vágások, egy rendező egy ilyen csapattal... ez a LOFT. A nézőt magával ragadja az a sötét hangulat amiben az egész film jelen van, ahogy egymásra épülnek az apró téglácskák, amik minden percben más-más anyagból készültek. A néző csak forgatja a fejében azokat a kerekeket... de amint eljut egy következtetésre, hogy akkor mi is történhetett, és akkor hopp elhangzik a következő mondat és minden a feje tetején áll, teljesen más megvilágítást kap egy-egy szereplő a cselekménysorban. A renező piszkosul jól játszik az idővel. Az égig érő paszulyon nem volt ennyi csavar mint ebben a filmben. Tökéletes fonatot képez a múlt és a jelen. Nagyon jó kikapcsolódást nyújt a film. Ajánlom mindenkinek, aki egy kicsit ki akar szakadni a szürke hétköznapok, megszokott történetteiből. Egy dologtól azért picit tartok... nehogy ezt is, mint egy hatalmas amerikai ötletet lássuk meg a magyar mozivásznakon amerikai színészekkel, mert akkor a belga producer főbe is lőhetné magát... egy ilyen kasszasikert ilyen szarul eladni, vagy inkább megtartani maguknak... de ebben már a magyarok is jeleskedtek A nyomózóval.

Kutatási eredmény... a fentebb írt ujraforgatásokról az elmétem megalapozódik... de kicsit furán alakulnak a dolgok, ugyanis a történet újraforgatása először 2010-ben a hollandoktól indul, és csak 2011-ben jön az USA verzió. :) Jó jó, hogy a film csaknem tökéletes, de nem lenne elég belőle 1 példány?

És a végre hagytam egy másik kritikát, beharangozót egy másik bloger "tollából"... ennyien már csak nem tévedhetünk:

"A végére hagytam egy igazi ínyencfalatot, egy belga rendező, személy szerint Erik Van Looy tavaly elkészült filmjét. A krimi műfajának alfája és omegája: a lelkes, jól castingolt szereplők mindegyike jól megírt jellemmel láthatóan élvezik a vásznon töltött minden percet.
Mindez a felkészült, visszafogott rendezőnek is köszönhető, de az érzékeny, klasszikus vágás is felerősíti az igazi krimi és a hátborzongató thrillerek elegyét, mindez olyan erős és hiteles társadalomkritikával keverve, amelyet ritkán látok ilyen jól megírva. Egyszóval tökéletes."
(forrás: b-oldal.blog.hu/2009/11/26/top5_ismeretlen_jo_film_2)

Torrent fálj: Loft.2008.FLEMiSH.DVDRip.XviD-DiXi.torrent
Magyar felírat a torrentben!

7.4

Henrik Ruben Genz rendező filmje egy kisváros életét mutatja be, ahova a koppenhágai rendőrt száműzik, hogy vegye át a régi kolléga helyét. Hiába olvashatjuk, hogy a mozi Erling Jensen A sírás művészete című regényét vette alapul, nincs sorozatnéző, aki ne Dr. Fleischmannra, a Miért éppen Alaszka nagyvárosi orvosára gondolna. A főszereplő Robert élére vasalt nadrágos, szabályszerető közalkalmazott, aki eleinte megdöbbenve tapasztalja a helyiek "magunk között intézzük a dolgokat" magatartását. Persze ez csak kezdetben van így, ahogy hősünk beolvad a valószerűtlen közösségbe, lassan átveszi annak módszereit és attitűdjét.

Ez a valószerűtlenség pedig a lényeg, a rendező saját bevallása szerint is egy "szürreális rémálom" bemutatása volt a cél. Számunkra, akik manapság ezt a kifejezést csak a művtöri tanulmányokból és az ismert villanykörtés viccből ismerik, a valóságtól pedig csak Jackie Chan egy nagyobb ugrása vagy a World of Warcraft kapcsán tudunk elvonatkoztatni, ez szerencsére nem azt jelenti, hogy háromlábú unikornisok és beszélő mosógépek küzdelmét kell végignéznünk utolsó vérig. Csupán a történet fordulatai, és a kisváros lakóinak reakciói rugaszkodnak el annyira a földtől, hogy arra még a közönség az egyébként eléggé kényszer szülte poénokra kevésbé nyitott fele is felkapja a fejét. A felszín alatt megbúvó kollektív hazugság intézménye olyan komplex és hibátlan, hogy ember legyen a talpán, aki ezt rögtön átlátja, egészen az utolsó percekig csak karcoljuk a megismerés felszínét.

És ez a film egyik legnagyobb erénye, hiszen a nagy egész fokozatosan kerül bemutatásra, és még arra is futja erejéből, hogy a végén egy finomat csattanjon, arra mindig vevő a közönség. Mert ugyanakkor, ahogy arra már utaltunk, a Borzasztó boldog sok tekintetben a néző igényeire reagál, ami azonban néha nem válik a mozi javára, saját történetét bagatellizálja, bár lehet, hogy néhány mosolyért megérte, ezt döntse el a rendező.

Összességében egy érdekes kirándulásra válthatunk jegyet a valószerűtlen északra, ahol az emberek közössége a már jól ismert előítéletekkel, de nem várt reakciókkal kezeli az új jövevényt, és saját tagjait és bár néha kicsit elszakad saját rémálmától, összességében mégis egy kellemes másfél órát kapunk a jegyünkért cserébe.
(forrás: www.napvilag.net/fesztival/20090401/titanic_filmfesztival_borzaszto_boldog)

Torrent fálj: Terribly.Happy.2008.DVDRiP.XViD-RCDIVX.AC3-TP.torrent
Magyar felírat: Terribly.Happy.2008.DVDRiP.XViD-RCDIVX.AC3-TP.srt
(köszönet a felíratért HunVistának)

7.1

Négy testvér él boldogan az édesanyjával egy tokiói kis lakásban. Mind a négy gyereknek más férfi az apja, sosem jártak iskolába, ráadásul a fõbérlõ hármójuk létezésérõl nem is tud. Egy napon az anyjuk némi pénzt és egy üzenetet hagy a 12 éves, legidõsebb fiúra, hogy viselje gondját fiatalabb testvéreinek. Így kezdõdik a négy gyerek odisszeája.
Annak ellenére, hogy anyjuk elhagyta õket, a gyerekek mindent megtesznek azért, hogy boldoguljanak a maguk kis világában, felállítva és követve a saját szabályrendszerüket. Mikor már nincs más választásuk, mint szembenézni a lakáson kívüli világgal, a törékeny egyensúly hirtelen felborul.

A rendezõ, Kore-eda Hirokazu dokumentarista technikákkal teszi rendkívüli módon bensõségessé és valószerûvé a történetet, amelyet egy korábban lezajlott tragikus kimenetelû esemény ihletett meg. Itt azonban a rendezõ célja, a kilátástalannak tûnõ helyzetekben is megtalálható pozitív értékek felmutatása. A filmet egy éven keresztül forgatták, így a fiatal amatõr színészek fejlõdése az általuk játszott karakterekével azonos tempóban zajlik, miközben hangsúlyt kapnak olyan apróságok is, mint a körömápolás mûvelete, a játékzongora, nyikorgó szandálok, egy csésze keleti tésztaleves, vagy egy doboz csokoládé, melyek nem csupán ezeknek az elhagyott gyerekeknek a sajátos világához tartoznak, hanem általánosságban a gyermekkor báját és szépségét idézik meg.
(forrás: http://cspv.hu/cspv_film/_info.html?film_id=3695)

Egy zseniális drámai alkotás gyerekekről, de nem gyerekeknek.

Torrent fálj: Nobody.Knows.2004.DVDRip.XviD-TLF.torrent
Magyar felírat: Nobody.Knows.2004.DVDRip.XviD-TLF.srt
(köszönet a felíratért Mataharinak és dzsááának)

8.1

Jun-won (Han Suk-kyu) kisvárosi fényképészként éli átlagemberesen eseménytelen életét. A középkorú férfi üzletébe az egyik nap betéved egy csinos, fiatal parkolóőr, Da-rim (Shim Eun-ha), akinek hivatásából adódó látogatásai hamar Jun-won napi rutinjába ivódnak. Lassan közelednek egymás felé, szépen alakulgat a barátságuk, de semmi komoly dolog nem történik köztük, aminek megvan a maga oka, ugyanis a férfi hamarosan meg fog halni egy meg nem nevezett betegségben. A mindig mosolygós és kedves fickó már elfogadta a sorsát; korábbi hétköznapi életét nem feladva készül az elkerülhetetlenre. Tudja, hogy nem lenne fair a nővel szemben, ha elmélyülne a kapcsolatuk, ezért nem kezdeményez, a probléma csak az, hogy Da-rim egyre inkább kötődik hozzá. A dilemma tehát adott, a megoldásért viszont meg kell néznetek a filmet. Megéri.

A Christmas in August, nagyon helyesen, tartózkodik a végletes érzelmek hatásvadász bemutatásától, kerüli a melodrámák „nagy pillanatait”, amelyektől minden jóérzésű ember cukros epét öklendez fel. Helyettük a mindennapok jelentéktelennek tűnő pillanatait emeli ki és emeli jelentőségteljessé. A film elején a fényképész szinte egydimenziós karakternek tűnik, mindenkire mosolyog (foglalkozási ártalom), mindenkivel végtelenül kedves és barátságos, ahogy viszont a film előrehaladtával betekintést nyerünk az életébe (hétvégi ivászat egy haverral, a távkapcsoló használatának megtanítása az öregének, családi vacsora stb.), úgy válik egyre inkább életszagúbb karakterré. Amikor pedig az elmúlásra való felkészülés feszültsége és a tehetetlenségből adódó elfojtott düh megrepesztik az addig szilárdan álló, „csakazértis” mosolyra húzott álarcot, a film elnyeri azokat a pillanatokat, amelyek klasszikus rangra emelik.

Han Suk-kyu (Green Fish, Shiri) alakítása a maga őszinte egyszerűségében lenyűgöző, partnere, a színészkedést egy ideje sajnos hanyagoló Shim Eun-ha (Art Museum by the Zoo, Tell Me Something) szintén lefegyverzően természetes a szerepében. A spoilerkedés elkerüléséért nem szeretnék utalni bizonyos dolgokra, de a film vége felé én sem bírtam tovább visszatartani a meghatottságom, a két karakter annyira belopta magát a szívembe. Az érzelmeimet szolid iramban megdolgozó film addig-addig rakosgatta a kis súlyokat, amíg végül elérte a célját, és tette ezt anélkül, hogy kiütésre kellett volna emelnie a kezét. Bravúros, ha ezt egy rendező el tudja érni, a Christmas in August pedig tökéletes példa erre.

A film vizuális téren is egyszerűséget, visszafogottságot áraszt magából, sok a statikus beállítás, a kameramozgások is igen szolidak. A zene a zongorára, akusztikus gitárra, a felemelő pillanatokban pedig a hegedűre támaszkodik: igazából pont olyan, mint amilyet az ilyen fékezett habzású melodrámák megkívánnak, szerencsére sosem billen át a ló túloldalára, és olyan nagyszerűen idomul a képekhez, hogy elválasztva tőlük, nem hiszem, hogy külön megállná a helyét. Ezt azonban nem negatívumként kell érteni.

A koreai filmek népszerűsége Japánban kitermelt egy hazai feldolgozást, amihez eddig nem volt szerencsém, de szerintem nem is lesz a közeli jövőben, ha rajtam múlik. Sorry, de egyszerűen nem hiszem, hogy ennél többet ki tudtak volna hozni a témából a szigetország filmesei, de tudom, hogy csak az én hozzáállásommal van a baj.

 

A Christmas in Augustot csak ajánlani tudom, még azoknak is, akiknek alapból herótuk van a koreai romantikus drámáktól. (Nekem nincs.) Érzésem szerint ebbe a filmbe több dráma szorult, mint romantika, így talán könnyebben fogyasztható nekünk férfinépeknek is. Lehetőleg addig nézzétek meg, ameddig az amerikai remake-maelström be nem szippantja ezt a filmet is, igaz, attól még mindig ugyanolyan remek mozi marad. Mindegy. Lényeg, hogy megéri rászánni az időt, és ha már megnézitek és kedvet kaptatok a rendező többi munkájához, figyeljétek meg, hogy mindegyik filmjében megpucolnak egy almát. Ezt valami számomra is megmagyarázhatatlan okból fontosnak tartottam megemlíteni.
(forrás: www.azsiafilm.hu/ismertetok/korea/1884-christmas-in-august-palwolui-christmas-1998.html)

Torrent fálj: Christmas in August.torrent
Magyar felírat: Christmas in August.srt
(köszönet a magyar feliratért allard-nak)

Rémi Bezancon fimje 5 ember 5 napját 5 epizódban mutatja be, s ezt hazájában 3 César díjjal jutalmazták. Kellemesen sodró, könnyed családi tragikomédia: sorsfordító események, családi bonyodalmak, szerethető karakterek. A néző kényelmesen belehelyezkedik e divatos, de esendő figurákkal teli világba, ahol nagyon sok jó zene szól.

Vannak olyan kulcsélmények életünkben, melyektől számolva megújult tudatállapottal létezünk tovább. Ilyen fordulópont, mikor elköltözünk a szüleinktől, beleszeretünk egy idegenbe, elveszítjük a szüzességünket, vagy akár először betépünk. Ezek a múltbeli események tiszta bázispontként léteznek emlékezetünkben. Könnyen felidézhetjük, hogy milyen zenét hallgattunk akkortájt, hogyan öltözködtünk, kik voltak a barátaink.

Rémi Bezancon író-rendező  története a francia Duval család öt tagjának öt sorsfordító  napja köré épül. 1988-tól egészen 2000-ig, 12 éven át ugrálunk előre az időben a bonyodalmakkal tarkított család életében, a kiválasztott napokat dobbantóként használva.

5 ember, 5 nap, 5 epizód foglalja keretbe a személyiségformáló időutazást. Albert (Pio Marmai) orvostanhallgató, és elérkezik a várva várt nap, hogy kirepüljön a családi fészek fojtogató gondoskodásából. Nagyapja szomszédságában, egy stúdiógalériában lel szabadságra és szerelemre is egyszerre. Fleur (Deborah Francois) tinédzserkorának csúcsán, hormonszintjének robbanáspontján, szélsőséges érzelmekben csapongva fedezi fel a szexualitást,  a szerelmet és az élet egyéb csemegéit. Raphael (Marc-André Grondin) az álmodozások korában a léggitár és a bölcs nagyapa hatása alatt áll. Marie-Jeanne (Zabou Francois), az anya a középkorúak válságával küzd, a család összetartása és szépségének megőrzése mellett még az egyetemre is beiratkozik. S bár lánya ‘grunge’ stílusát nem képes megérteni, azért mégegyszer őt is megcsapja a hippilét szele. Az apa, Robert (Jacques Gamblin) pedig taxisofőr, aki nyugodt passzivitásban dohányozza végig életét.  

Rémi Benzacon családi történetet készített, de nem fokozta társadalmi drámává, mint az Amerikai szépség (Sam Mendes), s nem öntötte fanyar, fekete humorba, mint a Tenenbaum, a háziátok (Wes Anderson), inkább Arnaud Depslechin Karácsonyi történet című 2008-as műve idéződik meg a nézőben. A komoly, szimbólumokkal teli művészfilm világával szemben, Rémi Benzacon azonban könnyed hangulatban közelíti meg a családi viszonyokat, a felnőtté válás kérdését.

A film könnyedségét az adja, hogy egy magas hangra mindig mély felel: a komoly drámai felütéseket tét nélküli, játékos pillanatok követik. Ettől a film kicsit eklektikussá válik, ahogy teljesen különböző súlyú, és minőségű jelenetek követik egymást: a kutya temetése, a levélben küldött fanszőrzet, abortusz, elkobzott cigaretta, hűtlenség, nikotintapasz, balul elsült esküvő végül mind egy kedves, könnyed és mégis drámai masszává olvadnak össze, amit a francia kritikusok három César díjjal jutalmaztak.

A legbájosabb jelenet Albert első estéje új otthonában. Egyedül néz egy régi Steve McQueen filmet, szóról szóra, kívülről fújja a filmet. Az elhangzott szavakon keresztül, egy flashback-kel a múltba ugrunk, ahol a három kis testvér együtt játszották el a film nehézfiúit a dialógus imitálásával. Hirtelen visszatérünk a jelenbe, az öccs, Raphael fekszik most a családi nappaliban, ő is a filmet nézi, miközben mormolja a szöveget. A két testvér mintha egymással beszélgetne Steve McQuenn-en, a televízión, és a montázs erején keresztül. Egyszerűen ötletes pillanat ez, az idő és a filmes világ játékával.

A Hátralévő életed első napja könnyen fogyasztható, ehhez hozzájárul a a zeneválasztás (Sinclair, Blossom Dearie, The Divine Comedy, s a klasszikusok közül megszólal Janis Joplin, Lou Reed és David Bowie is), a tinédzserlét ikonikus pillanatai (pl: imádkozás Jim Morrison sírjánál), a modern kamera és vágás technika, sármos, sikergyanús fiatal színészek (pl: a kanadai Gael García Bernalként emlegetett Marc-André Gordin, aki a fiatalabb fiút alakítja).

Az öt fejezet vizualitásának különbözősége hűen tükrözi a bemutatott karakterek lelki életét . A távolságtartó Albertet nagy látószögből figyeljük, Fleur sajátos, lázongó világa szubjektív, közeli képekben tárul elénk, az álmodozó Raphael szekvenciáját pedig lassított felvételek és flashbackek mutatják be. Távoli és közeli képek éreztetik Marie-Jeanne kettősségét, a gondoskodó anya és a független nő olykor összecsap személyiségében, pasztell színek és lassú képsorok kísérik a családfő, Robert Duval nyugalmas sodródását.

Mikor Marie-Jeanne kinyitja lánya naplóját egy mondatba ütközik kíváncsi tekintete: Hátralévő életem első napja...Innentől olyan titkok tudója lesz, ami minden anya rémálma. Úgy tűnik, hogy a család lassan darabokra hullik, a bizalom és a hűség szertfoszlik, baleset és halál keresztezi sorsukat.

Mikor leszünk nagyszülők? -kérdezi Marie Jeanne a családi asztalnál. Ugrunk egy generációt- jegyzi meg Albert viccesen. A családfőt, Robertet sosem értette meg az apja, még egy fényképe sem volt saját fiáról. A nagyapa és Raphael azonban egymásra találtak miközben hosszú délutánokat szántak a borízlelés tudományának. A kommunikáció nehéz az egymást követő generációk között, ami leginkább Fleur lázadásában manifesztálódik. A rendezőnek mégis sikerül abba a végső hangulati sávba terelni a nézőt ahol nem a tragédia, hanem a lét elviselhetetlen könnyűsége dominál. Miközben a film végig a tragédia és komédia, a banális és az eredeti határán egyensúlyoz, az élet valóságának dialektikáját érezteti, s nem veszi túl komolyan önmagát.

(forrás: magyar.film.hu/filmhu/magazin/titanic-hatralevo-eleted-utolso-napja-titanic-francia-film-remi-bezancon.html)

Torrent fálj: Le.Premier.Jour.Du.Reste.De.Ta.Vie.FRENCH.DVDRiP.XViD-NTK.torrent
Magyar felírat: Le.Premier.Jour.Du.Reste.De.Ta.Vie.FRENCH.DVDRiP.XViD-NTK.srt
(köszönet a magyar feliratért polarbee-nek)