Henrik Ruben Genz rendező filmje egy kisváros életét mutatja be, ahova a koppenhágai rendőrt száműzik, hogy vegye át a régi kolléga helyét. Hiába olvashatjuk, hogy a mozi Erling Jensen A sírás művészete című regényét vette alapul, nincs sorozatnéző, aki ne Dr. Fleischmannra, a Miért éppen Alaszka nagyvárosi orvosára gondolna. A főszereplő Robert élére vasalt nadrágos, szabályszerető közalkalmazott, aki eleinte megdöbbenve tapasztalja a helyiek "magunk között intézzük a dolgokat" magatartását. Persze ez csak kezdetben van így, ahogy hősünk beolvad a valószerűtlen közösségbe, lassan átveszi annak módszereit és attitűdjét.

Ez a valószerűtlenség pedig a lényeg, a rendező saját bevallása szerint is egy "szürreális rémálom" bemutatása volt a cél. Számunkra, akik manapság ezt a kifejezést csak a művtöri tanulmányokból és az ismert villanykörtés viccből ismerik, a valóságtól pedig csak Jackie Chan egy nagyobb ugrása vagy a World of Warcraft kapcsán tudunk elvonatkoztatni, ez szerencsére nem azt jelenti, hogy háromlábú unikornisok és beszélő mosógépek küzdelmét kell végignéznünk utolsó vérig. Csupán a történet fordulatai, és a kisváros lakóinak reakciói rugaszkodnak el annyira a földtől, hogy arra még a közönség az egyébként eléggé kényszer szülte poénokra kevésbé nyitott fele is felkapja a fejét. A felszín alatt megbúvó kollektív hazugság intézménye olyan komplex és hibátlan, hogy ember legyen a talpán, aki ezt rögtön átlátja, egészen az utolsó percekig csak karcoljuk a megismerés felszínét.

És ez a film egyik legnagyobb erénye, hiszen a nagy egész fokozatosan kerül bemutatásra, és még arra is futja erejéből, hogy a végén egy finomat csattanjon, arra mindig vevő a közönség. Mert ugyanakkor, ahogy arra már utaltunk, a Borzasztó boldog sok tekintetben a néző igényeire reagál, ami azonban néha nem válik a mozi javára, saját történetét bagatellizálja, bár lehet, hogy néhány mosolyért megérte, ezt döntse el a rendező.

Összességében egy érdekes kirándulásra válthatunk jegyet a valószerűtlen északra, ahol az emberek közössége a már jól ismert előítéletekkel, de nem várt reakciókkal kezeli az új jövevényt, és saját tagjait és bár néha kicsit elszakad saját rémálmától, összességében mégis egy kellemes másfél órát kapunk a jegyünkért cserébe.
(forrás: www.napvilag.net/fesztival/20090401/titanic_filmfesztival_borzaszto_boldog)

Torrent fálj: Terribly.Happy.2008.DVDRiP.XViD-RCDIVX.AC3-TP.torrent
Magyar felírat: Terribly.Happy.2008.DVDRiP.XViD-RCDIVX.AC3-TP.srt
(köszönet a felíratért HunVistának)

7.1