A belga Dardenne-fivérek, akik egy évtizeden belül két Arany Pálma-díjat is besöpörtek, a Lorna csendje című legújabb filmjükkel ezúttal a Cannes-i fődíjat nem, de az Európai Parlament által odaítélt Lux-díjat hazavitték. A végső rostán Mundruczó Kornél Deltája is fennmaradt, a képviselők azonban úgy ítélték, a bevándorló téma égetőbb, aktuálisabb probléma Európában, mint a testvérszerelem.

Lorna, az Albániából származó, harmincas nő feleségül megy egy drogfüggőhöz a belga állampolgárság megszerzése végett. Az érdekházasság hátterében pénzszerzés áll, Lornának tervei vannak: fiújával, Sokollal kávézót szeretne nyitni Liége-ben. Sokol külföldi fekete munkái és Lorna mosodai keresete kevés lenne ehhez, ezért alighogy megszáradt a pecsét a lány útlevélen, áruba bocsátják az állampolgárságát. Az orosz maffia alig várja, hogy Lorna megözvegyüljön, mert így az újabb alibi-házassággal könnyedén Belgiumba importálhatnak egy keresztapát. Lorna magányos, sivár és szeretet nélküli életet él, csak stricijével (aki ezúttal nem a testét, hanem az anyakönyvét bocsátja áruba) és kábítószeres férjével tartja a kapcsolatot. A leszokni vágyó, nyomorult drogos egy idő után már nem megvetést, hanem együttérzést vált ki Lornából; a fiúnak segítségre van szüksége, a lány pedig vágyik arra, hogy gondoskodásával szeretetét fejezze ki egy férfi iránt. A drogfüggő és a társfüggő egymásba kapaszkodásából különös szerelem bontakozik ki, ezért Lornának nem csak a kábítószertől, de szélhámostársai gyilkos szándékától is meg kell mentenie a fiút.

Lorna a új évezred Nórája: kalitkában él, robotol, mindent megtesz a férfiakért, hogy aztán semmit se kapjon érte cserébe. Elhiteti magával, hogy Sokol álmai az ő álmai is, elhiteti magával, hogy a pénz megszerzése mindennél fontosabb, elhiteti magával, hogy lehet szeretet és gyöngédség nélkül élni, hogy aztán az alibi-férj halála után már soha többé ne tudjon kimászni az önámítás kelepcéjéből.

Ibsen 19. századi hősnőjéhez hasonlóan Lorna csak bábu a férfiak számára, érzéseivel, vágyaival mit sem törődnek; kihasználják - kinek mire kell: megmentőnek, szeretőnek, árucikknek - majd eldobják, nem is sejtve, milyen áldozatokra képes értük a lány. A 21. század Lornáját az különbözteti meg a 19. század Nórájától, hogy elhiszi, felveheti a kesztyűt a férfiakkal szemben; hogy azt gondolja, a jóérzésre apellálva belátásra bírhatja a gazembereket.

A kizsákmányolt nő az árral szemben úszik, amikor a fizikai önkínzástól sem riadva vissza megpróbál minden férfi számára elfogadható megoldást találni. Az emberség azonban nem szempont ebben a férfiak uralta környezetben. Mindkét heroina, Nóra és Lorna is lavírozni próbál ellentétes érdekű férfiak között, míg végül a menekülés marad az egyetlen megoldás számukra; a Dardenne fivérek hősnője ráadásul nem csak fizikailag, de pszichésen is a menekülést választja: elmenekül a valóság elől, hogy egyetlen és örökké vele maradó társát képzelt gyermekében találja meg.

Lorna történetében az ibseni alapmotívum megsokszorozódik és jelenbeli motívumok (bevándorlók, maffia, drog) is tematizálódnak, de a két nő figurája, a férfi érdekek között vergődő, meg nem értett nő úgy tűnik, száz év elteltével sem vesztett aktualitásából. A Lorna csendje súlyos kérdéseket feszeget (birtokolhatja-e a nőt a férfi egy kapcsolatban; mi az, amit áruba bocsáthatunk magunkból anélkül, hogy sérülne a személyiségünk; meddig lehet mások érdekeit a saját érzéseink elé helyezni), amelyek inkább az átalakult és a hagyományos női szerepek konfliktusát, mint a bevándorló-motívumot emelik a film központi problémájává.

A Lorna csendje több helyen is ellipsziseket helyez az elbeszélésbe, olyan lényeges információkat késleltet, mint a férj halála vagy a terhesség kitalált volta. A néző emiatt utólag kényszerül a hallgatag hősnővel azonosulni, motivációit megérteni, ami szokatlan és izgalmas befogadói élményt jelent.
A Dardenne fivérek filmjének másik ereje - a korábbi filmjeikhez hasonlóan - az autentikus szereplők alkalmazása. A Lornát alakító albán szinésznő, Arta Dobroshi kiváló alakítása úgy viszi a hátán a filmet, mint Lorna karaktere a környezetében élő férfiak minden gondját. Nem tudom, vannak-e szerepálmai a színpadon is dolgozó fiatal színésznőnek, minden esetre azt hiszem, Nórát remekül el tudná játszani…
(forrás: magyar.film.hu)

Letöltési fáljok (használj Jdownloader-t):

http://rapidshare.com/files/210310610/Lornas.Silence.2008.LiMiTED.DVDRiP.XViD-HLS.tomik123.part1.rar
http://rapidshare.com/files/210310778/Lornas.Silence.2008.LiMiTED.DVDRiP.XViD-HLS.tomik123.part2.rar
http://rapidshare.com/files/210311003/Lornas.Silence.2008.LiMiTED.DVDRiP.XViD-HLS.tomik123.part3.rar
http://rapidshare.com/files/210311197/Lornas.Silence.2008.LiMiTED.DVDRiP.XViD-HLS.tomik123.part4.rar
http://rapidshare.com/files/210312672/Lornas.Silence.2008.LiMiTED.DVDRiP.XViD-HLS.tomik123.part5.rar
http://rapidshare.com/files/210312843/Lornas.Silence.2008.LiMiTED.DVDRiP.XViD-HLS.tomik123.part6.rar
http://rapidshare.com/files/210313025/Lornas.Silence.2008.LiMiTED.DVDRiP.XViD-HLS.tomik123.part7.rar
http://rapidshare.com/files/210313081/Lornas.Silence.2008.LiMiTED.DVDRiP.XViD-HLS.tomik123.part8.rar

Magyar felírat: Lornas.Silence.2008.LiMiTED.DVDRiP.XViD-HLS.srt
(köszönet a felíratért falatka2003-nak)

7.1