Mindenek előtt elnézést kérek a hosszas várakoztatásért minden rendszeres látogatómtól, de mostanában picit kevesebb filmet néztem, és azok közül sem volt említésre méltó, de talán most ez az ajánló mindent kárpótol.
Nem gondolnám, hogy lesz olyan film ami az Ádám almáit túl fogja szárnyalni, de akadhat olyan ami megközelíti azt. Jelen ajánlóm is egy ilyen alkotást, alkotásokat mutat be, mely teljesen lenyűgözött, maradandóvá vált filmemlékeik között.
A filmekre ChrisDry - a blogomon, legtöbbet kommentelő filmrajongó - egyik blogjában akadtam akadtam rá, és ezúton szeretném megköszönni neki, hogy felkeltette figyelmem ezekre a zseniális művekre.
És ez úton szeretném ajánlani nektek a blogját, melyben rengeteg hasonló értékről írja le véleményét, ajánlóját. www.chrisdry.com ( a lap alján vannak a filmajánlói hónapokra bontva rendszerezve )
Jöjjön akkor az igazi ajánló melyet jelen esetben Drakeamarth szavaival szeretném elétek tárni a http://videodrome.freeblog.hu -ról.
Tulajdonképpen hatalmas szerencsém volt. Már régóta meg akartam nézni ezt a két filmet, de teljesen kiment a fejemből a létezésük. Egy nap viszont pakolás közben a Vox magazin egyik korai száma pont annál az oldalnál nyílt ki, amin a Mielőtt felkel a Napot, és a Mielőtt lemegy a napot vették górcső alá. Rögtön nekifogtam hát a „beszerzésüknek".
A Mielőtt felkel a Nap pedig (folytatásával együtt) az egyik kedvencem lett. Nem könnyű objektív szemmel elemezni, hiszen már vagy háromszor láttam, és minden egyes alkalommal csak még jobban tetszik.
A Mielőtt felkel a Nap 1995-ben játszódik. A Budapest-Párizs közt haladó vonaton összeismerkedik egy amerikai srác (Jesse) és egy francia lány (Celine). Miután végigbeszélgették az út felét, Jesse felveti az ötletet, hogy eltölthetnének egy estét Bécs városában, hiszen az ő repülője csak reggel indul tovább. A lány beleegyezik, nem is sejtvén, hogy életük legszebb estéje köszönt rájuk.
Ennyi a történet. A műfaj romantikus film, de az egyik legjobb, amit valaha láttam. Elég sok problémám van a mai hollywood-i romantikus "falkotásokkal". Álszentnek és hazugnak érzem őket, minden egyes darabban ugyanaz történik, a karaktereknek nincs igazi személyiségük, a történéseknek nincs súlyuk, és a néző már a mozi indulása előtt ismeri a történet végét. A Mielőtt felkel a Nap viszont úgy rúg fel minden szabályt és újítja meg a műfajt, hogy gyakorlatilag a végletekig lecsupaszítja azt.
A film maga hellyel-közzel real-timeban játszódik, bár azért néha több tíz perces ugrásokat is felfedezhetünk a történetben. Természetesen nem lehetett 10 órás a játékidő.
Alkotásunknak (néhány apró mellékalaktól eltekintve) mindössze két szereplője van, a fiú és a lány. Nincs idegesítő meleg barát, feminista barátnő, "mókás" szülők és tündibündi háziállatok. Csak a lényeg van, a szerelem. Richard Linklater rendező és Kim Krizan társforgatókönyvíró okosan döntöttek úgy és fedezték fel, hogy nem attól lesz jó egy film, mert minden sablon bele van sűrítve. Egy külső szemlélőnek aki belenéz az egyik jelenetbe, talán nem világos, miben is rejlik a zsenialitása. Hiszen mi történik bő másfél órán keresztül? Jesse és Celine sétálgatnak Bécs festői utcáin és beszélgetnek. Ennyi. Mégis, az a kevés alkotóelem, mely összetartja és működteti, mind kifogástalanul működik.
A rendezés egyáltalán nem modoros, teljesen minimalista. Linklater és operatőre, Lee Daniel szép hosszú snitteket használ, s a beállítások sem túl bonyolultak, de ehhez a stílushoz nem is illett volna a bravúrkodás és a túlzott kimódoltság.
Egy ilyen párbeszédközpontú filmnél a legfontosabb elem a dialógok minősége. Kezdek kifogyni a jelzőkből, de talán a "hiperrealisztikus" és a "mesteri" szavakat még nem használtam. A párbeszédek felépítése teljesen hiteles és logikus, a szereplők szépen lassan nyílnak ki, egy olyan mondattal nem találkoztam, ami kevésbé illett volna a többi közé. Tetszett, hogy a két fiatal hogyan próbálta lenyűgözni egymást a "Tudtad, hogy..." kezdetű történetmesélésekben, aztán az egymást fölülmúlni igyekvő (ál?)filozófiai fejtegetésekben. A szövegkönyv tananyag lehetne forgatókönyvíró-szakon.
Viszont ezekhez a csodás dialógokhoz kellettek a nem kevésbé ütős helyzetek (jelenetek) is, hiszen az mégis unalmas lett volna, hogyha csak az egyhangú utcákat róják másfél órán keresztül. A Mielőtt felkel a Nap így kicsit epizodikussá is válik, ami egyáltalán nem probléma. Ezek közül a helyzetek közül pár olyan erősre sikeredett, hogy örökre bevésődött az emlékezetembe. Akik látták már a filmet, elég, ha csak annyit említek: zeneboltos fülke, hajléktalan költő, "telefonálás", a hajó és természetesen a lezárás.
Két összetevő tehát kipipálva, viszont a színészekről még nem esett szó. Nos, nem lesz nagy meglepetés, de Ethan Hawke és Julie Delpy mindketten maximálisat hozták ki karakterükből. Teljesen azonosultak a szerepeikkel, nekem személy szerint furcsa is lesz majd néha más szerepben is látni ezt a két színészt, hiszen annyira eggyé váltak ezzel a két karakterrel. Julie Delpy egyébként rendezett egy, a Mielőtt felkel a Naphoz, és a Mielőtt lemegy a Naphoz nagyon hasonló 2 nap Párizsban című filmet, amit még sajnos nem láttam, de úgy hallottam, nagyon jól sikerült.
És igen, a fenti összetevők elégnek bizonyulnak egy tökéletes mozihoz. Linklater, Krizan, Hawke és Delpy úgy újították meg a romantika múfaját, hogy kidobálták a legfeleslegesebb sablonokat és csak a lényeget hagyták benne. Az őszinte szerelmet.
Azok számára, akik még nem látták az első részt, nem szeretnék megtudni annak végét, azokat most óva inteném ettől az írástól. Ugyanis a folytatásról lehetetlen úgy írni, hogy ne említsem meg benne a Mielőtt felkel a Nap végét. (De nem kell félni az ajánló mértékletes, és semmi filmélményt rontó hatása nem lesz, bátran olvassátok végig, mert megéri, nagyon jól összefoglalja a második rész értékeit is, úgy, hogy a történetből nem fed fel semmit.)
Kilenc év telt el (filmes időben és a valóságban is). Jesse befutott író, s sikert hozó könyve csodák csodájára pont a majdnem egy évtizede történt bécsi éjszakának a regényesített változata. A történet fonalát Párizsban vesszük fel, ahol Jesse utolsó felolvasását tartja és lelkesen válaszolgat rajongói kérdéseire. Viszont az utolsó kérdésre adott válasz közben megtörténik az elkerülhetetlen és észreveszi az őt eddig csak a háttérből figyelő Celinet. Jesse-nek pár óra múlva indul a gépe vissza az Egyesült Államokba, de sikerül rábeszélnie (újra) Celinet, hogy gépe indulásáig sétálgassanak Párizs utcáin és meséljék el egymásnak, mi történt velük ezalatt a kilenc év alatt.
Az ilyen folytatásokban rengeteg a hibalehetőség. Ha ugyanazt a formulát használják az alkotók, az sokak szerint nem tenne hozzá semmit a történethez, ha viszont radikális újításokat vezetnek be, a rajongók háborodnak fel. Szerencsére Linklaternek sikerült eltalálnia a megfelelő arányokat.
Felépítésében nagyon hasonló az első részhez, azzal a különbséggel, hogy itt már teljesen real-timeban hátszódnak az események, tehát nincs időbeli ugrás, s ez egyfajta (még az előzménynél is erősebb) feszültséget ad a mozinak. De maga az elbeszélésmód, a dialógközpontúság és a hosszú snittek alkalmazása változatlan maradt. A legszembetűnőbb különbség a két főszereplő kinézete. Furcsa, mert a kilenc évvel korábbi első részhez képest Delpy egy napot nem öregedett, sőt, inkább szépült, míg Hawke igencsak lestrapált állapotban jelenik meg. Ez annak köszönhető, hogy a forgatás idejében zajlott viharos válása Uma Thurmannal.
Nem szeretnék poénokat lelőni, hiszen a Mielőtt lemegy a Nap legfontosabb motívuma, hogy mi is történt Jesse-vel és Celine-nel. Annyit viszont elárulhatok, hogy egyikük élete sem úgy alakult, ahogy eltervezték. Ennek hatására a folytatás jóval komorabb és melankolikusabb lett elődjénél, színvonalban viszont cseppet sem maradt alul, sőt, a folytatást én még erősebbnek is éreztem. Talán a megváltozott hangulatnak és párbeszédeknek köszönhető ez (Linklater a szkriptet ezúttal Delpyvel és Hawke-al közösen jegyzi.)
Sajnos azonban van egy rendkívül idegesítő vonása a Mielőtt lemegy a Napnak. Ez pedig a játékidő. Már az előző film hosszát is keveselltem, de ez a 72 percnyi hossz vérlázítóan kevés. Tudom, a real-time miatt nem húzhatták tovább, és sajnos be kell látnom, jogos döntést hoztak Linklaterék. Mégis, ez a hossz nálam maximum a rajzfilmeknek és tv-filmeknek engedélyezett, egy normális játékfilmnél minimum a 80-90 perc. A befejezés viszont kárpótol a roppant kevés játékidőért,
Ami, valljuk be, valami elképesztően erősre sikeredett. Egyáltalán nem sablonos, s garantálom, a stáblista megjelenés után percekben képtelenek leszünk letörölni a félvigyort a szánk széléről. Úgy zárták le a történetet, hogy bár egyben nyitva is hagyták a lehetőséget a folytatás számára (amit Linklaterék nyilatkozata szerint nem is olyan lehetetlen, hogy hamarosan láthatunk), de mégis sikerült egyfajta megnyugvást is hozni. Ennél okosabban nem lehetett volna pontot tenni a történet végére.
Összefoglalva tehát, mindenkinek nagyon-nagyon ajánlom a Mielőtt felkel a Napot és a Mielőtt lemegy a Napot. Akik rühellik a romantikus filmeket, azoknak azért, mert végre találhatnak két olyan alkotást, mely a lehető legtöbbet hozta ki a témából. Mindenki másnak pedig csak szimplán egy olyan (film)élményt nyújt, melyet képtelenség lesz kitörölni emlékezetünkből.
Mielőtt felkel a nap (1995)
Torrent fálj: Before.Sunrise.1995.INTERNAL.DVDRip.XviD-SChiZO.torrent
Magyar felírat: Before.Sunrise.1995.INTERNAL.DVDRip.XviD-SChiZO.srt
(köszönet a felíratért kolestom - Redym -nek)
8.1
Mielőtt lemegy a nap (2004)
Torrent fálj: Before.Sunset.2004.LiMiTED.DVDRip.XviD-DEiTY.torrent
Magyar felírat: Before.Sunset.2004.LiMiTED.DVDRip.XviD-DEiTY.srt
(köszönet a felíratért supRshine -nak)
8.1
Utolsó kommentek