színes, ausztrál akciófilm, 91 perc, 1992
18 éven aluliak számára nem ajánlott

rendező: Geoffrey Wright

szereplő(k):
Russell Crowe (Hando)
Daniel Pollock (Davey)
Jacqueline McKenzie (Gabe)
Alex Scott (Martin)
Leigh Russell (Sonny Jim)

Melbourne, Ausztrália. A helyi szkinhedek haragjukat a vietnami bevándorlókon töltik ki, akiknek a jelenléte - véleményük szerint - veszélyezteti a város faji tisztaságát. A felcukkolt vietnamiak azonban megelégelik az állandó zaklatást, és egy nap keményen visszavágnak... Dühös, kompromisszumokat nem ismerő történet arról az erőszakról és gyűlöletről, amely manapság világszerte tapasztalható, amikor a munka nélkül tengődő fiatalok az "idegeneket", a bevándorlókat vádolják saját bizonytalanságukért.
(forrás: cinemastore.hu/movie-film-Romper_Stomper-9739.html)

Díjak, jelölések:

Australian Film Institute (1992)

díj: legjobb főszereplő – Russel Crowe
díj: legjobb hang
díj: legjobb zene
jelölés: legjobb film – Ian Pringle, Daniel Scharf
jelölés: legjobb rendező – Geoffrey Wright
jelölés: legjobb férfi mellékszereplő – Daniel Pollock
jelölés: legjobb jelmez
jelölés: legjobb vágás
jelölés: legjobb dízlet

Stockholmi Filmfesztivál (1992)

díj: legjobb színésznő – Jacqueline McKenzie

Seattle Nemzetközi Filmfesztivál (1993)
 

díj: legjobb színész – Russel Crowe

A film stílusában  hasonlít a Mechanikus narancs című művészi alkotáshoz, de jelen filmünk sok sebből vérzik. Egyik nagy gond vele, hogy a rendezőnek fogalma sem volt arról kikről is forgat filmet, ugyanis ő a szereplőket skinhead-eknek mutatja be, és a dalok is ezen jelzővel harsognak, de ők bizony távol állnak a valódi skinhead-ektől. Ők bonehead-ek.

Találtam egy nagyon jó történeti leírást erről a témáról:

"A skinhead mozgalom sokak szemében nem több a rasszista és neonáci "kopaszoknál". Ez nem igaz! A felfogás és a belénk programozott hírek, adatok tévesek, akár hiszitek akár nem. Ugyanis az eredeti skinhead mozgalom a 60-as évek közepétől alakult ki, a fehér MOD és a fekete RUDE BOY stílus keveredéséből!

A skinheadek munkás osztálybeli kölykök voltak, és azok még ma is, akik gyűlölték a rendszert, a főnökeiket és az előítéleteket, szabályokat, stb ! Ugyanakkor ők is tele voltak előítéletekkel: a hosszú hajú hippik, kispolgárok, rendőrök, stb.-kel szemben! Azt hiszem egy olyan társadalomban, mint akkoriban, de még manapság is, ami jellemzi a brit társadalmat, nem csoda, hogy folyamatos lázadásra késztette a fiatalokat. Egy 70-es évekbeli cikk szerint a hippik békés "szeretkezz, ne háborúz" életstílusa ellen alakult a skinhead mozgalom, ami egy békés, de erőszakos, elsősorban a testi erőt dicsőítő ifjúsági hullámnak indult Anglia nagyvárosainak utcáin! Aztán az évek múlásával a mozgalom kettészakadt, majd, mint jelenleg is egyre több stílusa alakult és alakul ki! Mi, akik a skinhead élet stílust követjük, két igen csak eltérő kultúrát különböztetünk meg. Ezek pedig nem mások, mint a skinheadek és a boneheadek!

Kik azok a Boneheadek?
(A cikk folytatását itt olvadhatjátok el... horrorboynorbi.gportal.hu/gindex.php)

A másik seb a díszlet, amiért mellesleg még jelölést is kapot, amint fentebb olvashattatok. Díszlet, mint olyan nincs. Üres utcák, kihalt, romos épületek, raktárak és két teljesen lelakott szoba, mindössze ennyi az élettér ami bemutatásra került.

A harmadik a zene. Ami fentebb említett cikkből érhetőbbé válik miért is vérzik. De az idős ember lakásán történt tivornyára sem illet az opera, ilyen formában nem. A mechanikus narancsban ütött ugyanebben a helyzetben, de itt filmes szemmel nézve inkább bosszantó volt.

És végül az életszerűtlenség. Nekem senki ne mondja, hogy ha valakit tiszta erőből bárhol is megrúgnak egy acélbetétes bakanccsal, akkor arcrezzenés nélkül jelenti be a barátainak a történteket, sőt ez esetben 6-8 pár bakancs volt ami jelentősen megemeli a sérülések számát, és az elszenvedő földön töltött idejét.

Összességében annak aki nincs tisztában ezen dolgokkal egy aránylag jó filmet láthat, de azért jó tisztában lenni a dolgokkal, mielőtt előítéletünk lenne bármivel kapcsolatban is, legy az akár jó vélemény akár rossz.

Letöltés (kattints a "Kivárom..." ablakban lévő letöltés gombra):

romper-stomper-hun.avi

6.9

Ismét eltelt egy hét anélkül, hogy újabb filmet ajánlottam volna nektek, de ezen a héten sem tétlenkedtem. A hét elején kicsit több volt a meló, a hét végén pedig szerencsére kijutotta szórakozásból is egy kettős születésnap keretében, de időközben sikerült azért végére érnem egy szenzációs francia-lengyel trilógiának is. Az, hogy miért is nem írtam egyesével a filmekről az szabta meg, hogy a jelenleg fellelhető eredeti nyelvű francia változathoz nem volt még megfelelően időzített magyar felírat, és így rám esett a feladat, hogy ez a probléma is megoldódjon, és mivel végig szerettem volna nézni mindhárom rész a saját feliratommal, és egyben feltölteni a legnagyobb feliratos oldalakra, hogy után a lentebb látható linkeken már nektek is azon címeket tudjam megírni.
Jelen ajánlóm egy kicsit összevont lesz, és egy kicsit utalásokkal teli, mivel  itt nem magát a kritikákat szeretném megosztani, hanem azt, hogy miként vélekedtek róla a nézők.
Ajánlóimat most puritán módon a port.hu-ról merítem, mert most elég frappánsan és lényegre törően lettek azon ajánlók is megfogalmazva.

Három szín: kék (Trois couleurs: Bleu)

Krzysztof Kieslowski Három szín trilógiájának első darabja a Kék. Az egyes színekhez a Nagy Francia Forradalom hármas jelszavából - szabadság, egyenlőség, testvériség - egyet-egyet illesztett a rendező.

A Kék főszereplője egy fiatalasszony, aki autóbalesetben elveszíti gyermekét és férjét, a híres zeneszerzőt. Elveszít mindent, ami az élethez köti. Elveszíti az Egyesült Európa Himnuszán munkálkodó művészt, akinek halálával mintha maga a zene pusztult volna el és az emberiség testvéri egyesülése hiúsulna meg. A folytatás terhe az asszonyra marad, s ő fájdalma elől a magány szabadságába, a szeretetlenségbe menekül.
(forrás: http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=1019&i_city_id=3372&i_county_id=-1)

Három szín: fehér (Trzy kolory: Bialy)

Karol, egy lengyel férfi és francia felesége, Domonique éppen válnak. A férfi elveszíti mindenét, ami jelentett neki valamit. Egy honfitársa, Nyikolaj segít neki, hogy visszatérhessen Lengyelországba. Egyetlen célja van: Dominique szerelmének visszaszerzése... "A Fehér... a legtöbb motívumot hozza az európai társadalomról mint gazdasági-szociális formációk egyvelegéről, mégis: a lengyel bevándorló férjet kiebrudaló, majd Varsóba utána utazó párizsi hölgy megvilágosulása, börtönbe kerülve az alávettetésben gyúló szenvedélye nem egyszerűen egy férfinak szól, hanem a "Mélységből kiáltok hozzád, Uram" imádságbeli címzettjének. Nincs egyenlőség semmilyen kapcsolatban, sulykolja a cselekmény, de sokkal fontosabb ennél a konklúziót követő megrendülés, az egyenlőtlenség felismerésének áhítata." (Reményi József Tamás)
(forrás: http://www.port.hu/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=1018&i_city_id=3372&i_county_id=-1)

Három szín: piros (Trois couleurs: Rouge)

"A Piros hősnője fogoly, fotómodellként a konzumkultúrához, magánemberként egy kisszerű, szeretni sem képes, ám féltékenykedő fickóhoz láncolva. Megismerkedik egy bíróval, aki aktív korában legálisan, nyugdíjba vonultan illegálisan ítélkezik embertársai fölött. Az emberek rosszak - mondja. Nem, csak erőtlenek - válaszolja a lány, s a fogolyléten túlra mutatóan minden gesztusa, ellentétben az ítélkezőével, részvéttel teli. Kapcsolatuk az idegenségtől közelít a szeretet felé, mígnem a bíró följelenti magát, s egyszer csak álmodni is képes: boldog jövőt álmodik - nem magának - a lánynak." (Reményi József Tamás)
(forrás: http://www.port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=1020&i_city_id=3372&i_county_id=-1&i_where=2)

Jelen esetben arra kérlek benneteket, hogy látogassátok meg azon oldalakat amelyeket a három film ajánlója után forrásként megjelöltem, hiszen a fent említett hozzászólások, személyes vélemények ott olvashatóak, melyek sokban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jelen ajánlóm végén a döntésetek az felé térjen, hogy igen, meg szeretném nézni ezen filmeket is. A letöltésekhez jelen esetben is a JDownloader-t ajánlom.

Letöltések:

Trois.Couleurs.Bleu.1993.WS.DVDRip.XviD.AC3-C00LdUdE.part1.rar

Trois.Couleurs.Bleu.1993.WS.DVDRip.XviD.AC3-C00LdUdE.part2.rar

Trois.Couleurs.Bleu.1993.WS.DVDRip.XviD.AC3-C00LdUdE.part3.rar

Trois.Couleurs.Bleu.1993.WS.DVDRip.XviD.AC3-C00LdUdE.part4.rar

Trois.Couleurs.Bleu.1993.WS.DVDRip.XviD.AC3-C00LdUdE.part5.rar

Trois.Couleurs.Bleu.1993.WS.DVDRip.XviD.AC3-C00LdUdE.part6.rar

Trois.Couleurs.Bleu.1993.WS.DVDRip.XviD.AC3-C00LdUdE.part7.rar

Trois.Couleurs.Bleu.1993.WS.DVDRip.XviD.AC3-C00LdUdE.part8.rar

Magyar felírat: Trois.Couleurs.Bleu.1993.WS.DVDRip.XviD.AC3-C00LdUdE.srt
(a magyar fordításért köszönet Labancnak)

7.9

Letöltések:

Trois.Couleurs.Blanc.1994.WS.DVDRip.XviD.AC3-C00LdUdE.part1.rar

Trois.Couleurs.Blanc.1994.WS.DVDRip.XviD.AC3-C00LdUdE.part2.rar

Trois.Couleurs.Blanc.1994.WS.DVDRip.XviD.AC3-C00LdUdE.part3.rar

Trois.Couleurs.Blanc.1994.WS.DVDRip.XviD.AC3-C00LdUdE.part4.rar

Trois.Couleurs.Blanc.1994.WS.DVDRip.XviD.AC3-C00LdUdE.part5.rar

Trois.Couleurs.Blanc.1994.WS.DVDRip.XviD.AC3-C00LdUdE.part6.rar

Trois.Couleurs.Blanc.1994.WS.DVDRip.XviD.AC3-C00LdUdE.part7.rar

Trois.Couleurs.Blanc.1994.WS.DVDRip.XviD.AC3-C00LdUdE.part8.rar

Magyar felírat: STrois.Couleurs.Blanc.1994.WS.DVDRip.XviD.AC3-C00LdUdE.srt
(a magyar fordításért köszönet Labancnak)

7.7

Letöltések:

Trois.Couleurs.Rouge.1994.WS.DVDRip.XviD.AC3-C00LdUdE.part1.rar

Trois.Couleurs.Rouge.1994.WS.DVDRip.XviD.AC3-C00LdUdE.part2.rar

Trois.Couleurs.Rouge.1994.WS.DVDRip.XviD.AC3-C00LdUdE.part3.rar

Trois.Couleurs.Rouge.1994.WS.DVDRip.XviD.AC3-C00LdUdE.part4.rar

Trois.Couleurs.Rouge.1994.WS.DVDRip.XviD.AC3-C00LdUdE.part5.rar

Trois.Couleurs.Rouge.1994.WS.DVDRip.XviD.AC3-C00LdUdE.part6.rar

Trois.Couleurs.Rouge.1994.WS.DVDRip.XviD.AC3-C00LdUdE.part7.rar

Trois.Couleurs.Rouge.1994.WS.DVDRip.XviD.AC3-C00LdUdE.part8.rar

Magyar felírat: Trois.Couleurs.Rouge.1994.WS.DVDRip.XviD.AC3-C00LdUdE.srt
(köszönet a fordításért Tesseract)

8.1

Háttér: A Red Road az első olyan film, mely az "Advance Party" (Terepszemle) elmélet alapján készült. Az elmélet lényege, hogy három különböző rendező, ugyanazon szereplőkről forgat filmet.
A film Skóciában játszódik, de ezt leszámítva, a forgatókönyvírók szabadon döntenek a szereplők földrajzi, társadalmi vagy nemzetiségi hovatartozásáról. Kidolgozható a szereplők múltja, lehet közöttük családi kapcsolatokat létesíteni, felruházhatók jó vagy rossz tulajdonságokkal és, ha ez az adott film szempontjából indokolt, be lehet vonni további mellékszereplőket.
Mindegyik filmben szerepelnie kell az összes megadott szereplőnek. Az adott szerepeket mindegyik filmben ugyanazok a színészek játsszák.
(forrás: cspv.hu/cspv_film/_info.html)

Lars von Trier nem hagyja, hogy elfeledkezzenek róla. Mindig képes előállni valami újszerűvel, amitől minimum azt várhatjuk hogy friss vért fecskendez a filmművészet kicsit folyton kopott közegébe. Három rendezőt uszít rá ugyanarra a témára, és megvárja, ki mit hoz ki belőle. Az első versenyző a Red Road.

A koncepciót három oszlopos Dogmás, Lone Scherfig, Anders Thomas Jensen és Trier dolgozta ki, egy beszélgetés alatt. Az elv szerint ugyanazokkal a szereplőkkel, meghatározott élettörténettel, ugyanabban a régióban (jelesül, a mostani filmek esetében, Skóciában) kell leforgatni egy alkotást, melynek története, a karakterek kapcsolatai, azok fejlődése nem kötött. Vallási, etnikai, társadalmi hovatartozásuk bármilyen lehet, a kapcsolatok a szereplők között úgyszintén, mellékszereplőket lehet szerepeltetni - a legfontosabb, hogy a központi karakterek szerepeljenek. A "trilógia" első részét Andrea Arnold rendezte, aki Darázs című rövidfilmjével 2005-ben hazavihetett egy Oscar-t.

Jackie biztonsági kamerák felügyelője-üzemeltetője Glasgow-ban. Mindennapi rutinja során ráakad egy rég nem látott ismerősére. A börtönviselt Clyde, régi ismerőse kerül az egyik kamera látóterébe, aki jelenleg a Red Road egyik épületében lakik. (megépülésükkor ezek voltak Európa legmagasabb lakótornyai). Jackie-t a múlt készteti arra, hogy üldözőbe vegye a férfit és kémkedjen utána.

Arnold rendezése Cannes-ban Az év felfedezettje díjat vihette el - biztosra vehető hát, hogy a kézikamerás, hagyományosan dogmás stílusban készült filmet érdemes megtekinteni. A sorozat további darabjaival együtt, melyeket Morag McKinnon és Mikkel Norgaard rendez majd.
(forrás: ilovepecs.hu/tartalomkezelo/1621)

Lars von Trier legújabb agymenésének első darabja a Red Road, amelyhez rendezői vagy forgatókönyvírói minőségében nincs köze, viszont az ötlet az ő nevéhez fűződik. A film egy trilógia első darabja, amelyet első nagyjátékfilmes direktor, egy rövidfilmért Oscar-díjat kapott Andrea Arnold készített, és nagy valószínűség szerint a további darabokat is kezdő filmes fogja jegyezni. Az alapszitu: skót helyszíneken kell forgatni fixen megadott karakterekkel, amúgy pedig szabad kezet kap a művész. Arnold kőkemény drámát forgatott ismerős témával, amolyan skandinávosan csontig hatoló hatáskeltéssel és naturalizmussal. És mennyire jó is lehetne a Red Road, ha az első óra nem azzal telne a néző, mint a főhős számára: kilátástalansággal. Merthogy a rendezőnő hagyja színésznőjét játszani a kamera előtt, ám a szinte már idegesítően lassan kibomló történet szinte élvezhetetlenné teszi a várakozást. Még szerencse, hogy a beindulást követően van 45 perc hátra, amikor is az európai filmművészet magasiskolájának lehetünk szemtanúi.
(forrás: kritikustomeg.org/film/18658/Red_Road_2006/velemenyek)

Sajnos a trilógia második részéről alig találni még külföldi oldalakon is infót, letölthetőséget pedig abszolút semmit. A harmadik rész forgatása még el sem kezdődött sajnos.

A film alapjába véve tetszett nekem. Az életről szól, és annak apró kis mozzanatairól. Semmi giccses mellébeszélés, semmi cicoma, csak maga az élet. És itt is azért amiért végignéztük az első óra bemutatószerű képsorait, a záróképben megkapjuk a jól megérdemelt jutalmunkat, hogy... de inkább nem árulom el nézzétek meg ezt az alkotást, bár erősen művészfilm, de aki Triert kedveli nem fog csalódni most sem.

Torrent fálj: Red.Road.2006.DVDRip.XviD-FxM.torrent
Magyar felírat: Red.Road.2006.DVDRip.XviD-FxM.srt
(köszönet a felíratért buccs)

6.8

Ismét egy eszméletlenül nagggyyyon jóó filmet kaptok ajánlóm tárgyául, és ismét egy olyat ami Magyarország környékén sem jelent meg DVD-n. Ellenben a hozzá hasonló Gran Torino-t Golden Globe  díjra jelölték, pedig nyomába nem ér ennek a műnek. Amit Michael Caine 77 évesen ebben a filmen "játszik", azt meg KELL nézni. A film nem hibátlan, de végtelenül realista. Aki látta az Eden Lake -t az szeretni fogja ezt is, bár kicsit más a két film besorolása.

Harry Brown magányosan éldegél, felesége nemrég elhunyt, egyetlen szórakozása, hogy öreg cimborájával elszopogatnak néhány korsó sört a közeli vendéglátó egységben és közben sakkoznak. A környezet az elmúlt évek alatt jelentősen megváltozott, veszélyesebb lett a világ. Nem egy életbiztosítás este a környéken csatangolni, a közeli aluljáróba bemenni pedig felér egy öngyilkossággal. A helyi tinik terrorizálják a lakosságot, nem ismernek sem istent, sem embert, sem törvényt, Brown pedig becsukja a szemét, nem akar ő konfliktusba keveredni, nem szól bele a bandák dolgaiba. De barátjának egyáltalán nem tetszik a kialakult helyzet és meg akarja leckéztetni a huligánokat, ám azok lelkiismeret-furdalás nélkül kinyírják, a rendőrség nem tud eredményeket felmutatni ezért Brown a tettek mezejére lép.

Az Elrabolva és a Gran Torino keverékeként jellemezték a filmet a bemutatója előtt, két nagy siker az elmúlt évekből, két korosodó sztárral a főszerepben. Liam Neeson Párizsban számolta fel az alvilágot, miközben elrabolt lányát kereste, eközben pedig minden különösebb erőfeszítés nélkül küldte a padlóra és a másvilágra az ellent. Brown csak bosszút akar állni, revansot venni, ám ezt teljesen másképpen teszi, nem hasonlítható Neeson figurájához. Clint Eastwood a Gran Torinoban viszonylagos nyugalomban iddogálta a söröket a tornácán, neki sem tetszett a környékbeli helyzet, sem a „színesedő” körzet, ám ő csak a játékidő utolsó felében határozza el, hogy hűvösre juttatja az egyik bandát. Szerintem egyikhez sem lehet igazán hasonlítani, akad ugyan némi egyezés itt-ott, de ha már „rokoni kapcsolatot” keresünk, akkor jobban illik ide a Bosszúvágy, ahol Charles Bronson felesége halála után rendet tesz a környéken.

Egy bosszúfilm mi újat tud nyújtani? Hisz láttunk mi már mindenfélét, a hős szépen felfegyverkezik és levadássza azokat, akik voltak olyan merészek, hogy felébresztették az alvó oroszlánt. Harry Brown azonban nem az a tipikus kemény hős, akit nem fog a golyó és meg se kottyan neki egy jobbegyenes vagy balhorog. Brown bizony nem egy szuperpapi, háborús múlt ide vagy oda, felette is elszállt az idő, jó ha száz métert le tud futni és egy gyomrostól ugyanúgy padlóra került, mint egy átlagos öregember, nincs tarsolyában semmilyen kung-fu vagy egyéb harcművészeti fogás. Ha csak úgy odaállítana a fiatal gengszterek elé, bizony másodpercekben lenne mérhető a hátra lévő élete. Emberünk fegyvert szerez, csak ezután válik benne sziklaszilárddá az elhatározása, aztán beveti magát (csak úgy, öregesen), vallat, információt szerez és öl, mondhatni tisztábbá teszi környezetét.

Michael Caine zseniálisan formálja meg a címszereplőt, kedvelhető, szerethető figura, akivel együtt lehet érezni, akiért szorítani, drukkolni lehet, annak ellenére, hogy bűnt követ el ő maga is. Az elején még félénken kopogtat be a marihuána termesztő kisiparos-és fegyverkereskedőhöz, majd mikor az acél a kezébe simul és elereszt egy-két lövést láthatjuk, ha voltak is eddig aggályai a leendő tetteivel kapcsolatban, azok most semmivé foszlottak. Emily Mortimer játssza a rendőrnőt, akinek gyanús lesz emberünk, a színésznő a film igen kevés gyenge pillérei közé tartozik, alakítása elég halovány, főleg Caine teljesítménye mellett, de még az utcakölyköket megformáló színészek is jobbak nála. Nagy dicséret illeti a szereplőválogatásért felelős embert (embereket), ugyanis az összes bandatagot alakító egyén kiválóan hozza a rá bízott feladatot, lehet gyűlölni őket, alig várjuk, hogy végre megkapják valakitől azt, ami jár nekik.

Daniel Barber első nagyjátékfilmjét tette az asztalra, igazán jó munkát végzett, ért az atmoszféra megteremtéséhez, képes volt feszült, izgalmas jelenetekkel tarkított produkciót alkotni, bár egy-két helyen némileg vontatottá vált a produkciót. 80 %-ot adok a bosszúdrámára.
(forrás: http://filmdroid.blog.hu/2010/03/30/harry_brown_2011)
Nézzétek meg a forrásként megjelölt oldalon a hozzászólásokat, nagyon jó vélemények, olyan emberek gondolatai akik megértették a filmet.

Torrent fálj: Harry.Brown.DVDRip.XviD-DoNE.torrent
Magyar felírat: Harry.Brown.DVDRip.XviD-DoNE.srt
(a felírat saját időzítésem)

7.3

Annyi jó kritikát találtam a filmről, hogy többet is szerepeltetek a blogon ez alkalommal.

Amit a brit filmesek nem éppen díszes papírszalaggal átkötve csak az előző évtized végén nyújtottak át nekünk (Eden Lake, Harry Brown), azt a franciák már 15 éve megtették. A '90-es évek közepén berobbanó, hatalmas tehetség Mathieu Kassovitz A gyűlölet c. alkotása kíméletlenül tárgyalja az ország (Európa?) talán legfontosabb, mégsem súlyának megfelelően kezelt problémáit: a közoktatási rendszer teljes csődjét, a társadalmon belüli különbségek szakadékká szélesedését, valamint a perspektíva nélkül tengődő, egyre frusztráltabbá és gátlástalanabbá váló, most még csak főleg külvárosi fiatalság helyzetét. Övék a jövő, tehát jó nagy szarban vagyunk.

Félreértés ne essék, sem a filmnek, sem nekem nem szándékom senkit sem mentegetni. De az tény, hogy nem maga az erőszak a probléma, az már csak a következmény, a jéghegy csúcsa, így az arra való fókuszálás is csak tüneti kezelés, a süllyedő hajóból kávéskanállal való vízmeregetés, avagy önmagunk nyugtatgatása lehet, hogy még csak a 24. emelet környékén zuhanunk. Az a három fiú, akinek egy napját látjuk sem alapjáraton söpredék, nem bekódoltan bűnöző. A kérdést ilyen szinten csak a legszemellenzősebbek, vagy a leggyávábbak válaszolhatják meg. El sem tudom képzelni, hogy mennyire frusztráltnak és hitetlennek kell lenni ahhoz, hogy a gyűlölet, a düh váljon számomra az egyetlen érzelemmé. Persze ettől még vannak elfogadhatatlan viselkedésformák és tolerálhatatlan cselekedetek. Durván hangozhat, de Vinz, Said és Hubert generációja már elveszett. A kis testvéreik pedig el fognak, hacsak nem tesznek ellene kurva gyorsan azok, akiknek ez hatalmában áll.

Ez után a személyesebb, idő és hely és képben levés hiányában is felületesebb közléskényszer folyam után nézzük a filmet. A fekete-fehér fényképezés hatalmas ötlet, de még ennél is nagyobb erény az akár csak egy vesszőnyi felesleg nélküli szövegkönyv. Persze azt elő is kell adni, erőteljesebb és autentikusabb színészi játékot pedig ritkán látni. A film elején De Niro-t utánzó Vincent Cassel ugye azonnal sztár is lett, de társai, illetve gyakorlatilag mindenki tökéletesen lett castingolva, majd meg is hálálta a számára megelőlegezett bizalmat. A szimbolika is nagyszerű, hol direktebben (a plakátok, a záró monológ), hol kissé indirektebben (én a Taxisofőrös tisztelgést, valamint a film csúcspontjának számító, egy II. világháborús veterán által egy wc mosdójában előadott sztoriját is ide sorolom) működik, de Kassovitz kérdés feltevései minden jelenetben ott vannak. Aztán ugyanígy dicsértet érdemel a már méltatott rendezés mellett a nagyszerű vágás, és a közösbe szintén nem kevéssel beszálló soundtrack.

Mindenképpen ajánlom azoknak, akiknek eddig kimaradt, mert ugyan ma már nem meccselhet az Eden Lake alapszituációjának sokkjával, és nem is visz be olyan erős emocionális gyomrost, mint a Harry Brown, de technikai, filmnyelvi oldalról nézve mindenképpen komolyabb alkotás. Sőt, megkockáztatom, hogy időtállóbb is.
(forrás: halfpecssquad.blog.hu/2010/04/12/a_gyulolet_la_haine_1995)

3 rossz körülmények között élő fiú 24 óráját követhetjük nyomon. Vinz bárkinek bármikor képes visszaszólni úgy hogy őt nem is zavarja. Said eléggé vicces figura a film vége felé mégis komolyan veszi őt a néző. Hubert a 3 közül a leginkább erőszaktól távolodó és őt fogjuk hallani a legkevesebbet beszélni. Egy rendőrökkel vívott harc közben az egyik zsaru elveszti a fegyverét és a 3 fiú közül a lehető legrosszabb helyre kerül, Vinzhez. Ő megfogadja: Ha az ütközet utáni tárgyalási verés után Abdel meghal ő lelő egy rendőrt.

A történet olyan kegyetlen mint maga a film. A fiúk viselkedése számunka furcsa de ez valahol érthető hiszen egy olyan helyen ahol ők élnek, tisztességes emberi élet alig kerül ki. Náluk nem a heti tévéműsor és az időjárás a téma hanem ki szívatott meg több zsarut. Vinznek mindegyik Saidnak és Hubertnek csak a túlzott erőszakot alkalmazó zsaruk az ellenségei.Szívszorító és fájdalmas hogy egyes helyeken ilyen rossz körülmények között élnek emberek. Fájdalmas látvány ahogy a fiúkat teljesen megfogja a gyűlölet és soha nem engedi el őket. A fiatalok ahova csak mennek balhéznak, dulakodnak hasonló okokból mint az Összeomlás Williame. Sokszor azt is tapasztaljuk hogy nem a fiúk hanem a rendőrök a kezdeményezők ami szinte késként hatol az ember szívébe.Ez viszont nem kitaláció a valóság. Néha a saját szemünkkel is megpillanthatunk dulakodásokat amelyek hasonló okokból törnek ki. Valamint itt is előfordul a "tiétek a világ" felirat de itt a "nem a zuhanás számít hanem a leérkezés" szöveg a meghatározó ugyanis ez a romlott társadalmat jellemzi pontosabban nem az számít hogy megyünk lefele hanem hogyha érkezünk mi lesz a vége? A színészek koruk ellenére elképesztően teljesítenek, Vincent Casselből ugye sztár is lett. A film természetesen Hip hop zenékkel van tele amik még jobban életre keltik ezt a borzalmas és egyben szívszorító világot tele áldozatokkal. Megkerülhetetlen darab!
(forrás: http://kritikustomeg.org/film/190/La_haine_A_gy%C5%B1l%C3%B6let_1995/elemzesek)

Spiel véleménye a filmkatalógus.hu-ról: "Ez a film nagy pofon az integráció mellett kardoskodóknak. Az is egy szemszög amit a film képvisel, de manapság pont az ilyen viselkedés miatt megy a "rajoskodás" kis hazánkban is. Fikázzuk a zsarukat mert a munkájukat végzik, szóljunk be mindenkinek aki rendre akar utasítani bennünket. Nekem a filmből elég sivár jövőkép jött át, pedig hol vagyunk még mi a franciákhoz képest?"

És a saját véleményem: Engem a film témailag nem fogott meg, de attól, hogy elfordulunk ettől a nemzedéktől, még léteznek, mi hoztuk létre őket. Ők is ugyanolyan emberek, mint bárki más... külsőre, de a bennük élő életérzés illetve az ami kiveszett belőlük azt már sosem tudják visszakapni. Óriási probléma náluk, hogy nem azért küzdenek, hogy legyen belőlük valaki, hanem a túlélésért, és ha nem a drog, ha nem a társadalom - azon rétegének akik magasabb rendűnek képzelik magukat - utasításai, akkor saját maguk pusztítják el egymást. Egy őrült ördögi kör indult meg anno, és egyre többen sodródnak bele ezekbe a körökbe, és onnan kijutni már nagyon nehéz. Ezen társadalmi réteg  gyermekei már ebbe születnek bele, és ők is ezt az "eszmét" követik majd. Nagyon jó volt egymás után látni ezt a filmet és az Ez itt Angliát, nagyon sok hasonlóság volt benne, kivéve a két csoport elvét. Ott volt miért küzdeniük, itt viszont már a miért sem érdekli őket. Összességében jó film volt, és itt is nagyon ütős a zárómondat, bár a film során többször elhangzik picit másképpen, de a végén mégis tejesen mást jelent.

Érdekességek a filmben:

A főszereplők (és további mellékszereplők is) saját, civil nevüket viselik a történet során.

Amikor Vinz, Saïd és Hubert a kaputelefonnál csöngetnek Asterixhez, az egyik gomb melletti név: 'Cassel'. (Valószínű, hogy Vincent Cassel, az egyik főszereplő srác lakásánál forgattak)

Maga a rendező, Mathieu Kassovitz játssza a skinheadet, akit Vinz le akar lőni Saïd és Hubert társaságában.

Torrent fálj: La.Haine.iNTERNAL.1995.FRENCH.DVDRiP.XViD-CiNEMA.Allteam.torrent
Magyar felírat: La.Haine.iNTERNAL.1995.FRENCH.DVDRiP.XViD-CiNEMA.Allteam.srt
(köszönet a felíratért Topi)

8.1