A haldokló Sci-fi világban egy reménysugár bontakozott ki, mely oly fényesre nőtte ki magát, hogy egy újabb mérföldkő lehet a műfaj rajongóinak...

Japán az elmúlt pár évben nem kisebb dologra vállalkozott, mint az egyik ma is élő nagy mangarajzolójának és történetírójának, Matsumoto Leijinek egyik eposzát megfilmesíteni. A Space Battleship Yamato élőszereplős változata már egy ideje (olyan 2-4 év) tartja lázban a rajongókat, a film költségei mintegy 2 milliárd jen voltak (4-4,5 milliárd forint). A filmet 2010. december 1-jén mutatták be, nem sokkal az eredeti alkotó 73. születésnapja előtt. Matsumoto Leiji különleges vonzereje abban rejlik, hogy érintett témái mélyek, gyakran morális és erkölcsi kérdéseket feszegetnek, rendszerint valamilyen háborús körülmény közepette. A sci-fiben is igen jártas alkotónak már nem egy ilyen remeket köszönhetünk (Space Pirate Captain Harlock, Galaxy Express 999, Interstella 5555 többek között).

A Space Battleship Yamato első útját 1974-ben kezdte meg. Az animesorozat eredeti tervei 1973-ban jelentős változásokon mentek át. A sorozat eredetileg úgy nézett volna ki, hogy egy csapat gyerek, akiket a világ minden részéről válogattak ki, egy aszteroidán utazva kereste volna Iscandart (kicsit Jules Verne Hector Servadac utánérzés). A sorozat elsősorban a személyes ellentétekről és a legénység tagjainak önző viselkedéséről szólt volna, és arról, ahogy az utazás során a belső gondok szép lassan megoldódnak. Matsumoto Leiji bevonásával azonban a tervek teljes átdolgozásra kerültek. Éppen ezért, habár az eredeti ötlet Nishizaki Yoshinobué volt, mégis Matsumoto   Leijit tartják a Yamato sorozatok igazi szülőapjának. A Space Battleship Yamato nem csak az animációs filmek, de az egész filmes ipar egyik legmeghatározóbb sci-fi alkotása lett. Ennél fogva számos más, hasonló műfajú mű alapját, ötletét adta. Rebesgetik például, hogy George Lucas, a Star Wars atyja is a Yamatóból merített ötletet eredeti, 1977-es filmjéhez. Hasonló motívumok tűnnek fel a Babylon 5-ben, a Battlestar Galacticában vagy a közismert StarCraft című számítógépes játékban is. És ez még csak a jéghegy csúcsa.

A történetünk 2199-ben játszódik, mikor a Föld már haldoklik egy idegen faj, a gamilasziak öt éve tartó nukleáris meteorbombázásai miatt. A sugárzás felemésztette a Föld felszínét, a tengerek kiszáradtak, az átlaghőmérséklet megnövekedett, a Föld pedig egyetlen radioaktív sivataggá változott. Az emberiség a kihalás szélén vergődik, utolsó reménye is látszólag elveszett azzal, hogy a Mars mellett az űrflottánk megsemmisítő vereséget szenvedett. Azonban nem várt segítség érkezik az űrből: egy kapszula, amelyben egy eddig ismeretlen tachyon részecske alapú hajtómű tervei vannak és egy koordinátapont, amely a Nagy Magellán-köd egyik bolygójára, az Iscandarra mutat. Az emberek ezért az 1945-ben hullámsírba merült Yamatóból építenek egy új űrcsatahajót, s a legénységet kiküldik annak reményében, hogy ott a sugártisztító berendezést meglelik…

A film nem kis port kavart az eredeti sorozat rajongóinak. Elsősorban a változtatások nem tetszettek nekik, valamint az első animesorozat és az időrendben azt követő Farewell Space Battleship Yamato mozifilm összevonása. Többen a hajó-hajó csatákat kevesellték, ám ami a filmben az most is elég látványosra és izgalmasra sikerült, s megtartotta az eredeti sorozatok (3 évad) és a mozifilmek (6 darab) összes jellemvonását, így külön kellemesre sikeredett.

Továbbá 2013-ra csúszott a Space Pirate Captain Harlock következő CG-mozifilmje, s már elkezdték tervezni a Galaxy Express 999 élőszereplős változatát is, valamint ebben az évben várható egyik új animéje. Várhatóan ez lesz Matsumoto műveinek visszatérési évtizede.
(forrás: www.sotetjovo.aneten.net/mizu/film/filmajanlo-space-battleship-yamato-2010/)

Torrent fálj: Space.Battleship.Yamato.2010.BRRip.XviD-ViP3R.torrent
Magyar felírat: Space.Battleship.Yamato.2010.BRRip.XviD-ViP3R.srt
(a felíratot fordítta YEZy, a release-hez én időzítettem)

6.1

Bátran jelenthetjük ki, hogy motorkerékpáros bajnokjelöltek grandiózus diadalmenetét nagyvászonra diktálni kétesélyes vállalkozás, mert bár üzlet és mítosz kényelmesen megfér egymással a kortárs kommerszben, könnyedén a giccs vakvágányára tévedhet a koncepció. A maga után kellemetlen szájízt hagyott Beavatás t követően meglepőnek is tűnhet Roger Donaldson választása, aki a világviszonylatban nem igazán közismert Burt Munro 1967-es, nevadai motorkerékpáros sebességrekordjának történetét örökíti meg legújabb rendezésében. Viszont ha belegondolunk, hogy Donaldson egyszer már dokumentumfilmbe foglalta a munro-i életmű kvintesszenciáját, akkor nem is tűnhet olyan lehetetlennek a küldetése, és ha ehhez még hozzávesszük, hogy A leggyorsabb Indianban csalhatatlanul az ízlésficamos hatásvadászatot óvatosan kikerülő, szolidabb – egynemű – történetvezetés és az igen kamatozó karakterorientáltság mellett teszi le a garast, akkor tulajdonképpen már előre fickándozhatunk moziszékünkben, hogy kellemes pillanatokat adó road-movie-t fogunk látni.

 És ezúttal nem is tévedünk, végre kiszabadulunk a karcsú őszi filmkínálat szorításából. A sztori tehát Burt ( Anthony Hopkins) kanyargós dicsőségútját idézi fel, kezdve 1920-as, Indian motorkerékpárjának tökéletesítésétől, egészen a nevadai versenypálya sporttörténelmet felrúgó száguldozásáig.

 A trailer alapján valódi küldetésközpontú filmet vártam, talán számoltam azzal is, hogy Donaldson felhasználja kedvenc dokumentarista nyersanyagát a főhősről, de szerencsére hatalmasat tévedtem, ugyanis A leggyorsabb Indian sokkal inkább Burt Munro civil individuumának keretbe foglalása, mintsem adatszerű kor- és eseményidézés. A zavaró „based on true story” feliratot akár el is süllyeszthetjük tudatalattinkban, ugyanis a joviális, megmosolyogtatóan bájos hangulatelemektől ölelt szinopszist Donaldson szinte teljes egészében saját kútfőből is írhatta volna. A forgatókönyv ugyanis aránytalanul (és kellemesen) jellemcentrikus, nem veszik el a tények szolgai visszatükrözésében, sőt, meglepően sovány valóságanyaggal dolgozik; a játékidő nagy részében inkább Burt konzervatív, már-már karikatúra-jellemét pedzegeti, illetve derűs, futó emberi kapcsolatait, alkalmi útitársaiban hagyott lenyomatát hengeríti a sóvárgó nézők elé. A dramaturgia oroszlánrésze triviális jellemkomikummal csikar ki belőlünk érzelmi hatást, legyen szó akár fogyatékosságról (nagyothallás), kelekótya szokásról (a citromfa notórius lepisilése), naivitásról (a virágárus lány, mint egyszemélyes segélyszervezet), zavaró betegségről (vizeletproblémák kikúráltatása indián „kutyahere” módszerrel) vagy életviteli tanácsokról („Ne dohányozz!”). A szkriptért is felelős Donaldson zseniális érzékkel halmozta egymásra a humor- és enyhe konfliktushelyzeteket (a tengerparti motorverseny), s a dialógusok frissessége, valamint a szereplők masszív kontúrossága még a kopottas paneleket is „újként csomagolja.”

 A kedélyes, súlytalan hangulatú cselekménybonyolítás permanenciája néha megreked egy-egy kulcsjelenetnél: legyen az akár maga a nyitány, vagy éppen Burt könnybe lábadó múltidézése, esetleg a „Mindig is szerettem volna valami nagy dolgot véghezvinni” típusú tételmondatok hangoztatása. Ugyanakkor az utolsó tíz percre torokzsibbasztó egyéni drámává konszolidálódik a cselekmény, de nyugodt szívvel konstatálhatjuk, hogy a finálé sem tartogat érzelgős felütéseket, Roger Donaldson konzekvensen végigviszi a visszafogottabb, hősközpontú és felesleges külsőségektől mentes cselekménygöngyölítést. A sikeres célhoz érés utáni, sikongatós, eufórikus slusszpillanatok is elmaradnak, Burt szerényen visszatér új-zélandi kertvárosába, majd engedelmesen leállnak a felvevőgépek. Új-Zélandról jut eszembe: végre egy zseniális életrajzi alkotás, amely mentes a csillagsávos lobogókkal szemben tanúsított majomszeretettől.

 A leggyorsabb Indianban még a látvány szerelmesei is örömüket lelik: a több száz kilométeres, sivatagos száguldozás élményét a lendületes képköltészet tökéletesen adja vissza. A kirobbanó erejű, viharvert motorbicikli szemkápráztató gyorsaságát hangsúlyozó, távoli oldalbeállítások pedig a néző felé is méltóságot és izgalmat sugároznak.

 A színésztáborból természetesen Anthony Hopkins emelkedik ki, akit a szeszélyes öregúr ízes, érzékletes megformálásáért napestig méltathatnánk. Bár ezek az extrovertált, klasszikusan humoros szerepek némiképp távol állnak tőle, most bebizonyítja, hogy szolid bolondozásban is verhetetlen. Reméljük, hogy a közeljövőben hasonlóan nívós szerepekben láthatjuk viszont, és egy időre hátat fordít a mesterkélt közönségfilmek mocsarának. Roger Donaldsonnal mindenesetre – A Bounty után húsz évvel – másodszor is kiváló csapatot alkottak, és gumiabroncsuk vastagon beleégette magát a 2005-ös mezőnybe.

(forrás: http://film.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=50938)

Torrent fálj: The.Worlds.Fastest.Indian[2005]DvDrip[Eng]-aXXo.torrent
Magyar felírat: The.Worlds.Fastest.Indian[2005]DvDrip[Eng]-aXXo.srt
(köszönet a felíratért The Nanny - ssolitude)

7.9

Az elmúlt hónapban kicsit elkalandoztunk a filmvilág minden tájára, és nem hangzott szó a dán filmművészetről, de így a hónap végén eljött a pillanat egy újabb dán film ajánlómhoz, ugyanis elkészült az Egy család magyar felirata.

A történetről: "Ditte egy híres pék família sarja, de a családi tradícióktól igencsak távoli sorsot tervez magának. Szeretné beutazni a világot, élni a nagybetűs életet, és úgy látszik, hogy mindez valóra is válhat, mikor felajánlják neki az álom munkát New Yorkban.

Édesapja azonban súlyosan megbetegszik, és úgy tűnik, hogy Ditte kénytelen lemondani az utat, hogy vele maradjon, ezzel azonban kockára teszi eddigi életét, sőt szerelmét is, mert párja Amerikába vágyik. Ditte választás elé kerül: vagy követi álmait, vagy otthon marad, hogy összetartsa széteső családját és az élet hirtelen már nem is olyan egyszerű, és könnyű." (forrás: www.mozi-dvd.hu/cikk6511.html)

Mint azt már megszokhattátok a dán filmek iránti féktelen rajongásom nem alaptalan. Az amerikai filmek élettelen gépek által készített mű-emberek által eljátszott mű-történetek. Az angol filmek alapból élettelenek, szürkék. Ezzel szemben a dán filmek egytől-egyig élnek, a színészek nem játsszák a szerepüket hanem élik, a kamera is velük él, a környezet pedig maga az élet. A dán film magáról az életről szól.

Az Egy család is erről szól magáról az életről, annak az Egy családnak az életéről. És itt most gondolom megfogalmazódik bennetek a kérdés, hogy mi a különbség a jelenleg is futó több száz részes családsorozatok és az Egy család között. A válaszom a pénz. Ebben a filmben akárhol lakhat ez a család akár kik is lehetnek, akár milliárdosok, akár egyszerű vidéki kisemberek engem mindvégig nem foglakoztatott, és ez nem véletlen, mert itt nem is volt fontos egyetlen pillanatra sem. A filmben az ismét szenzációsan eltalált végletekig pontosan meghatározó maga a cím, Egy család. Pár ember érzéseinek, napjainak bemutatása, olyan színészi játékkal, amilyet szerintem csak dán színészek tudnak eljátszani, elélni. Semmi giccses, untató jelenet, oda nem illő dialógus, vagy téveszmék sora, semmi hősiesség, nagymellű szőke festett macák hada, "csak" totálisan realisztikus emberi viselkedések és érzések. Ez az Egy család.

Torrent fálj: En.Familie.2010.DVDRiP.XViD-RCDiVX.torrent
Magyar felírat: En.Familie.2010.DVDRiP.XViD-RCDiVX.srt
(köszönet a felíratért Jansey-nek, első felirata, nagyon jó kezdés, csak így tovább)

6.9

Jelen ajánlómhoz Daemiaen szavat veszem segítségül a kritikustömeg.hu-ról:

Lucía Puenzo fiatal rendezőnő alkotása egy hermafrodita lányról/fiútól, valamint kőkemény társadalmi kritika is egyben. Az ilyen rendellenességgel(?) született társaink szabad döntése alapjaiban korlátozva vagyon születésük pillanatában, mikor is szülei döntenek arról, mi legyen vele a későbbiekben. A történet ott kezdődik, mikor Alex (cselesen egy unisex név) 15 éves, hormonjai pedig rendesen beindultak: szexelni akar, szinte mindegy is, kivel. A kellően mértéktartó képsorok mögött azonban két család, valamint egy bolygó problémája húzódik meg. Mindez nagyon szép, pusztán annyi a probléma, hogy a színészek nincsenek használva. Pedig van itt egy zseniális Ricardo Darín, aki érdekes módon a Kraken névre hallgat a filmben. Puenzo vakon bízik képei erejében, valamint az elejtett mondatok súlyában, ám a téma jóval fajsúlyosabb annál, minthogy érintőlegesen tudjuk meg, valójában ki mit is gondol lánya, barátjának gyereke jelenéről, jövőjéről, életéről.

Ricardo Darin már sok-sok filmben bizonyította, hogy zseniális színész, és jelen esetben sem csalódtam benne, és mint tudjátok a szavak nélküli színészi játék a kedvencem (bár itt azért nem némán játssza végig a szerepét). Bár nagy súly helyeződik a gyermekszínészekre is de, a kulcsfigura mindvégig ő marad, a ki nem mondott gondolataival. De szerintem a biológus aktivista szerepét is ráruházni kicsit fölösleges volt már. Drámai alkotás ez a javából, mely ismét egy a társadalom számára nagyon kényes témát dolgoz fel, mind a gyermekek részéről, mind az őket elítélő falubeliek részéről. A film a szabad akaratról, a dönteni hagyásról, és nem utolsó sorban az elfogadásról szól. Egy kettős nemű csecsemőnek a 99%-ban a szülők döntik el, hogy lányként vagy fiúként élje további életét...ez olyan mint a vallás, egy kereszténykén szülőktől született gyermek miért kell hogy keresztény legyen, miért erőltetik rá a keresztséget a keresztelő során, miért ne dönthetné el ő maga akkor, amikor már tudatában van mi is a vallás maga, és hogy ha dönt melyik mellett döntsön.

A film 29 jelölésből 20 díjat el is vitt.
>>> A díjak listája ide kattintva megnézhető. <<<

Torrent fálj: XXY.2007.DVDRip.XviD-WRD.torrent
Magyar felírat: XXY.2007.DVDRip.XviD-WRD.srt
(a felírat saját időzítésem)

7.3

Colter Stevens százados (Jake Gyllenhaal) egy száguldó vonaton tér magához, és fogalma sincs, hogyan került oda. Egy Christina nevű ismeretlen nő (Michelle Monaghan) ül vele szemben, aki viszont a jelek szerint azt hiszi, hogy ismeri őt. A százados a mosdóba menekül, ahol a tükörbe nézve egy másik ember arcát látja, a tárcájában lévő személyi igazolvány alapján pedig Sean Fentressnek hívják, és tanár. Ekkor hatalmas robbanás rázza meg a vonatot.
A következő pillanatban Colter egy ultramodern elkülönítőben találja magát, ahol egy Goodwin nevű egyenruhás nő (Vera Farmiga) azt követeli, hogy számoljon be mindenről, amit látott. Colter kulcsfontosságú küldetésen vett részt, amelynek célja azonosítani a merénylőt, aki néhány órával korábban elpusztította a vonatot, és aki egy még nagyobb hatóerejű bomba felrobbantásával ezrek megölésére készül Chicago szívében. A „Forráskód” fedőnevet viselő szupertitkos program lehetővé teszi, hogy Colter egy párhuzamos valóságban rövid időre felvegye Sean személyiségét a végzet felé tartó vonaton.

Valahányszor visszatér a szerelvényre, Colternek csak nyolc perce van, hogy megtalálja a merénylőt. Minden alkalommal újabb bizonyítékokra bukkan, de a gyanúsított egérutat nyer. Minél többet tud, annál biztosabb benne, hogy meg tudná akadályozni a robbanást – ha egyszer nem futna ki az időből.

Egy szupertitkos katonai művelet végrehajtásával megbízott helikopterpilóta szokatlan küldetésre indul a Forráskód című akcióthrillerben. Duncan Jones rendező (Hold) szédületes filmjét, amelyben megdőlnek az időről és a térről alkotott fogalmaink, meghökkentő csavarok és felfokozott izgalmak jellemzik.

A Forráskódot Duncan Jones (Hold) rendezte, Ben Ripley (A lény 3.) forgatókönyve alapján. A főbb szerepekben Jake Gyllenhaal (Testvérek, Túl a barátságon), Michelle Monaghan (Sasszem, Hideg nyomon), Vera Farmiga (Egek ura, A tégla) és Jeffrey Wright (A Quantum csendje, Sziriána) látható. Producerei Mark Morgan (Alkonyat; Szeretném, ha szeretnél), Philippe Rousselet (Fegyvernepper) és Jordan Wynn. Operatőre Don Burgess (Forrest Gump). A látványtervező Barry Chusid (2012). A vágó Paul Hirsch (Mission: Impossible). A jelmeztervező Renée April. A társproducerek Stuart Fenegan (Hold) és Tracy Underwood (Fehér leander). Executive producerei Jeb Brody (A család kicsi kincse), Fabrice Gianfermi (Fegyvernepper) és Hawk Koch (Gyilkosság online).
(forrás: mozinezo.hu/abc-filmek/f/forraskod/forraskod-film.htm)

Torrent fálj: Source.Code.PROPER.DVDRip.XviD-TWiZTED.torrent
Magyar felírat: Source.Code.PROPER.DVDRip.XviD-TWiZTED.srt
(köszönet a felíratért xxx)

7.6