színes, iráni filmdráma, 90 perc, 1999
A mennyország gyermekei, a Baran – Allah nevében, valamint Az apa című világszerte díjakkal elismert filmek alkotójának, az iráni Majid Majidinek 1999-ben készült Mennyország színe című megrendítő őszinteséggel, és drámaisággal megfogalmazott története nemcsak egy kisfiú és apjának kapcsolatáról szól, hanem bepillantást enged a külvilág számára egy teljesen idegen, zárt világ mindennapjaiba is.
A Teheráni Vakok Intézetében nevelkedő Mohammad alig várja apját, hogy a nyári szünetre hazavigye távoli falusi otthonukba, ahol nagy szeretettel várják már húgai és nagymamája. A természetszerető vak kisfiú minden tőle telhetőt megtesz, hogy egyenrangúként illeszkedhessen be a zárt, vidéki környezetben, ám új házasságban reménykedő özvegy apja egyre inkább szégyelli őt. Hiába a tiltakozik a nagymama, az apa erőszakkal elviszi fiát inasnak, jó messzire, egy vak asztaloshoz. Majid Majidi drámai utazása az iráni lélek mélységeibe nem véletlenül ragadott magával mindenkit, aki csak egyszer is látta ezt a nem mindennapi alkotást, amelynek végén kiderül, vajon legyőzheti-e az apa társadalmi elvárásokból adódó nehézségeket, hogy egymásra találhassanak vak fiával.
A filmben a vak kisfiún keresztül olyan - látó ember számára szinte felfoghatatlan - helyzetképekhez jutunk el, mit például, hogyan tanulnak írni egy lyukacsos tábla és egy tű segítségével, miként hallja meg a természet hangjait, és fordítja le a harkály kopgását a saját szavaira, mikét olvassa a patak üzenetét, a meder fenekén lévő kövek rajzolatában, és hogyan tanulja meg az asztalos szakma néhány fontosabb elemét egy szintén vak mestertől. De az apát játszó színész akakítása sem egyszerű, ahogy a saját gyereke iránti szeretete és a mások általi kirekesztettség által megkeseredett élete zajlik. Ezt a nem mindennapi vívódást a legszélsőségesebb helyzetekben is olyan tehetséggel tudja elénk tárni, hogy szinte ott vagyunk mellette az erdő kellős közepén. A film fényképezése és rendezése is mestermunka. Szinte benne élünk a filmben, amikor a vak gyermek a fészkéből kiesett kismadarat vissza szeretné vinni a fára, szinte a saját kezünkkel toljuk a lábát felfelé, és mikor a biztosnágos környezetbe visszakerült a fióka együtt simítjuk végig ártatlan, pici szárnyait. A mezzőn vele futunk, a búzaszemekben rejlő üzeneteket vele olvassuk... és még sorolhatnám ki tudja meddig, de nem teszem. Tapasztaljátok meg ti is eme csodálatos film értékeit... nézzétek meg a mennyország színeit.
Torrent fálj: The Color of Paradise.torrent
Magyar felírat: The Color of Paradise.srt
Utolsó kommentek