Ezen a nyáron szügyig gázolhattunk az Egyesült Királyság  ólom szürke múltjában, kezdve a 17. századi Solomon Kane-nel – sár és démonok – utána jött a 12. századi Robin Hood – sár és franciák – végül a 2. században játszódó A kilencedik légió – sár és rómaiak. Már-már azt hinné az ember, hogy a szigeteken évszázadokig nem süt ki a nap. Mind közül ez utóbbit vártam a legjobban és sajnos ez volt a legkevésbé szórakoztató, pedig Neil Marshall angol író/rendező (The Descent) itt elég hazai pályán mozog, hiszen katonai alakulatokban és a skót felföldön is otthon van.

A történet annyiban a valóságon alapul, hogy tényleg létezett a kilencedik római légió, akik nyomtalanul eltűntek a mai Skócia erdeiben. A film nem egészen itt kezdődik, hanem egy kicsit előbb, egy prológussal, amiben a piktek faszán lerohannak egy előretolt helyőrséget, és foglyul ejtik Michael Fassbendert (Hunger, Inglorious Basterds), akinek mégis sikerül megszöknie. Pechjére a Dominic West (The Wire) vezette kilencedig légióba fut bele, akiket pont arra rendeltek ki, hogy nyomuljanak be a piktek területére és tisztítsák meg azt a barbár törzsektől, úgyhogy fordulhat is vissza. Szinte rögtön csapdába esnek, a jól képzett de merev római légiót lemészárolják a gerilla harcos piktek, és foglyul ejtik Dominic Westet. Fassbender és egy maroknyi túlélő megpróbálja kiszabadítani, de nem igazán alakul az akció a tervek szerint, és menekülniük kell a fagyos Skócián keresztül miközben Etain pikt nyomolvasó (Olga Kurylenko Bond lány) vadászik rájuk.

Neil Marshall már bizonyította, hogy kis költségvetésből is tud izgalmas akció/horror filmet készíteni azzal, hogy kevés szereplőt összezár egy kis helyen, a jellemrajzokra koncentrál és CGI effektek helyett nem takarékoskodik a művérrel és belekkel. A kilencedik légiótól azt reméltem, hogy Marshall visszatér a remek 2002-es Dog Soldiers formájához, amiben egy csapat katona a skóciai erdőben van terepgyakorlaton, amikor egy farkasember falka megtámadja őket és egy elszigetelt tanyán próbálják átvészelni az éjszakát. A jelenetek a római táborban, amikor a katonák disznó vicceket mesélnek a tűz körül felidézi ezt a hangulatot és a csatajelenetek is kielégítően zsigeriek, tényleg érezni, hogy annak a baltának súlya van, amikor beleáll valaki fejébe. Sajnos nincs belőlük elég, és a film felét kiadó rohanás hamar monotonná válik, hiába a fenséges skót táj. De a legszomorúbb, hogy pont Marshall hogy tudott elvesztegetni olyan tehetséges karakter színészeket, mint David Morrissey vagy Liam Cunningham, akik minden próbálkozásuk ellenére sem tudnak életet lehellni a papírvékony szerepeikbe. Még Dominic West karaktere a legemlékezetesebb, pedig kevesebb mint a film harmadában szerepel. Bajtársias barátságok helyett kapunk egy felesleges és erőltetett romantikus szálat, amit egy jégcsákány finomságával illesztettek a forgatókönyvbe. Talán Marshallnak eszébe jutott, hogy még nem csinált semmi romantikusat, és ki akarta próbálni. Remélem ezzel kiírta a szervezetéből.

Nálam a film mégis attól futott mellékvágányra, hogy a rossz szemszögből közelítette meg a történetet: azt várja a nézőtől, hogy álljon az erőfölényben lévő megszálló Birodalom oldalára, a túlélésért küzdő (és mellesleg badass) pikt lázadókkal szemben. Azután, hogy megtudjuk, Etain miért néma és miért gyűlöli Rómát nehéz nem azért szurkolni, hogy verje pépesre az összes rómait, akik semmit nem tettek azért, hogy megkedveljük őket. A film vége mintha elismerné ezt a kétértelműséget, de ettől csak üresebben csengett az eltelt másfél óra. Ha mondjuk ugyanezt a filmet a piktek szemszögéből látjuk, ahogy egy nagyon kemény pikt kommandó vadászik a megszálló erőkre, utolsó perces politikai üzenetek nélkül, ugyanez a befejezés dicsőséges lett volna. És talán visszatért volna a hitem Neil Marshallban, aki mellett még a Doomsday után is kitartottam, hiába húzta le minden kritikus, de ez a film már nagy csalódás volt. De sebaj, Kevin Macdonald skót rendező (The Last King of Scotland, State of Play) már befejezte ugyanennek a történetnek egy másik változatát, az Eagle of the Ninth 2011-ben kerül a mozikba.

Pro: Meggyőzően reccsenő hús és fröccsenő vér, remek színészek

Kontra: Sok üresjárat, kidolgozatlan karekterek

(forrás: filmdroid.blog.hu)

Torrent fálj: Centurion.2010.DVDRip.XviD.AC3-ViSiON.torrent
Magyar felírat: Centurion.2010.DVDRip.XviD.AC3-ViSiON.srt